Változtak a GYED szabályai – III.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fontos változások történtek annak szabályozásában, hogy mikor nem jár gyermekgondozási díj. Pozitív változás, hogy a gyermeket nevelő biztosított, aki pénzellátásban részesül, már nem csak táppénzre, csecsemőgondozási díjra, hanem gyermekgondozási díjra is jogosult. A változásokat példákkal szemléltetjük.


Sorozatunk első részében a jogszabály-változásokat ismertettük példákkal, a másodikban további példákat mutattunk be.

Nem változott a gyermekgondozási díj összege, az továbbra is a napi alap 70 %-a, de legfeljebb havonta a minimálbér kétszeresének 70 %-a, azaz 147.000.-Ft.

Nem változott gyermekgondozási díj folyósításának ideje:

Gyermeket szülő anya esetében a szülést megelőző két éven belül biztosításban töltött napoknak megfelelő ideig, egyéb jogosult esetén a jogosultságot megelőző két éven belül biztosításban töltött napoknak megfelelő ideig jár legfeljebb a gyermek két éves koráig

Ikergyermekek esetén a fenti időtartamot követő további egy évig.

Második vagy további gyermek születése esetén a gyermekgondozási díj idejének meghatározása a következők szerint történik:

  • gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor, vagy az azt megelőző két évben részesült-e másik gyermek után gyermekgondozási díjban,

ha igen

  • a gyermekgondozási díj ideje nem lehet rövidebb az utoljára megállapított gyermekgondozási díj folyósításának idejénél.

  • nem hosszabbodik meg

az előző gyermek után folyósított gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély idejével és

a jelenlegi gyermek után folyósított csecsemőgondozási díj idejével

Példa

Az első gyermek 2013. december 24. napján született, az anya a gyermek születését megelőzően 450 nap biztosításban töltött idővel rendelkezik.

2013.12.24-től 2014.06.09-ig terhességi-gyermekágyi segély

2014.06.10-től 2015.09.02-ig gyermekgondozási díj

2015.09.03-tól gyermekgondozási segély

Második gyermek 2015. április 11. napján született

2015.01.11-től 2015.09.25-ig csecsemőgondozási díj

2015.09.26-tól ….-ig gyermekgondozási díj

2015.09.26-tól visszamenőleg két évben az édesanya részesült első gyermeke után gyermekgondozási díjban, így a második gyermek után 450 napra jogosult.

Nézzük meg, hogy ezen idő meghosszabbítható-e:

Nem hosszabbodik meg:

  • az első gyermek után 2014.06.10-től 2015.09.02-ig folyósított gyermekgondozási díj idejével

  • a második gyermek után 2015.01.11-től 2015.09.25-ig folyósított csecsemőgondozási díj idejével

2013.09-26-tól 2015.09.25-ig terjedő időben az első gyermek után

2013.12.24-től 2014.06.09-ig 168 napra terhességi-gyermekágyi segély került folyósításra, melynek idejével meghosszabbodik a 450 nap, így 618 napra, de legfeljebb a második gyermek két éves koráig folyósítató a gyermekgondozási díj.

Munkajogi továbbképzés

Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit:

A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György
A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula
Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán
A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos

Bővebb információ és jelentkezés >>

Fontos változások történtek annak szabályozásában is, hogy mikor nem jár gyermekgondozási díj.

Pontosításra került, hogy a gyermek egy éves koráig a gyermekgondozási díj igénybevétele mellett nem lehet keresőtevékenységet folytatni a nevelőszülői tevékenységet leszámítva, tehát nem jár ellátás, ha a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

Keresőtevékenység alatt a következőt kell érteni:

társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ban meghatározott biztosítási jogviszonyban (pl: munkaviszony, egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony), valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.

Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is – , ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre

Nem jár továbbá ellátás:

  • a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett;

Pénzellátásnak minősül:

a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balett művészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;

Szabályzattár több mint 30 elérhető szabályzattal
Teljesítse az előírásokat, és szervezze meg cége hatékony működését!
A tartalomból: szervezeti és működési szabályzat, számviteli politika, pénzkezelési szabályzat, transzferár-nyilvántartás minta, cafeteria szabályzat, munkavédelmi szabályzat, kollektív szerződés stb.

Pozitív változás, hogy a gyermeket nevelő biztosított, aki pénzellátásban pl. rokkantsági ellátásban részesül 2014. december 31-ig nem volt jogosult gyermekgondozási díjra, a fenti jogszabályváltozásnak köszönhetően már nem csak táppénzre, csecsemőgondozási díjra, hanem gyermekgondozási díjra is jogosultságot szerez.

Szabályozás alá került, hogy mely időponttól nem jár gyermekgondozási díj, ha elhalálozik az a gyermek, akire tekintettel az ellátás folyósításra kerül.

Ha a gyermek a jogosultság ideje alatt meghal nem jár tovább az ellátás

  • az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól;

Példa:

  1. 2014. május 30. napján született gyermek után az édesanya a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően november 14. napjától 400 nap gyermekgondozási díjra jogosult.

A gyermek 2015. február 01. napján meghal a gyermekgondozási díj 2015. március 01. napjától nem folyósítható.

  1. 2014. május 30. napján született gyermek után az édesanya a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően november 14. napjától 400 nap gyermekgondozási díjra jogosult.

A gyermek 2015. február 20. napján meghal a gyermekgondozási díj 2015. március 08. napjától nem folyósítható.

Ikergyermekek estén, ha valamelyik gyermek a jogosultság ideje alatt meghal

  • azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában az általános jogszabályoknak megfelelő ideig jár, vagyis addig mintha egy gyermek után állapították volna meg az ellátást.

  • az általános jogosultsági időtartamot követő 1 éven belül meghal az egyik gyermek, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól.

Példa:

2014. május 30. napján született ikergyermek után az édesanya a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően november 14. napjától az általános szabályok szerint 400 nap gyermekgondozási díjra jogosult, az ikergyermekre tekintettel még plusz egy évig folyósítható az ellátás

Az ikergyermekek közül az egyik gyermek 2015. február 01. napján meghal a gyermekgondozási díj 2014. november 14. napjától 400 napig, azaz 2015. december 18. napjáig folyósítható.

 Nem változott és továbbra sem jár gyermekgondozási díj 

  •  a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;

  • a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a gyermek 1 éves kora után a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

  •  a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés-, elzárásbüntetését tölti;

  • a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 28.

A munkaközi szünet és annak felhasználása

A munkavállalók sok esetben azzal a problémával szembesülnek, hogy munkaidejükön kívül a személyes ügyintézés nem mindig kivitelezhető a hétköznapokban. Ezért sok esetben különböző kreatív megoldásokkal, így akár a munkaközi szünet ügyintézési célú kihasználásával próbálják meg ezt a helyzetet orvosolni. Ez valóban járható út lehet a számukra? Tényleg szabadon rendelkezhetnek afelett, hogy milyen tevékenységgel töltik a munkaközi szünetet?

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.