Változtak az Mt. szabályai: munkaszerződés módosítás és a felmondási tilalmak


Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény alapján 2023. január 1-jétől módosulnak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) bizonyos szabályai is. A változtatás a munkavállaló kérelmére történő munkaszerződés módosítást és a felmondási tilalmak, valamint az ahhoz kapcsolódó indokolási kötelezettség rendelkezéseit is érinti.

Munkaszerződés módosítás a munkavállaló kérelmére

A munkáltató Mt. szerinti kötelezettsége, hogy a dolgozóit tájékoztassa a különböző típusú munkaviszonyok közötti átjárhatóságról (pl. teljes munkaidős munkaviszonyból részmunkaidős és fordítva), ami tipikusan a megüresedett pozíciók esetén merül fel. A tájékoztatásnak a teljes vagy részmunkaidős, a távmunkavégzésre irányuló, valamint a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségeit kell megjelölnie [Mt. 61. § (1) bekezdés]. A 2023. január 1-jétől hatályos Mt. 62. § (2) bekezdése értelmében, a munkaviszony első hat hónapját kivéve a munkavállaló kérheti a munkaszerződése módosítását, ha a munkáltatója tájékoztatta a házon belül nyitott álláshelyekről. Ez egy gyakorlati példán keresztül úgy képzelhető el, hogy a munkáltató („helyben szokásos módon”, például intraneten vagy körlevélen keresztül) informálja dolgozóit egy megüresedett részmunkaidős állásról. Ha egy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló – aki már több mint 6 hónapja dolgozik a munkahelyen – úgy gondolja, hogy a munkakörre alkalmas, akkor kérheti, hogy munkáltatója módosítsa munkaszerződését és ebben a pozícióban foglalkoztassa tovább, részmunkaidőben.

A munkavállalónak a munkaszerződés módosítása iránti kérelmét írásban kell előterjesztenie munkáltatója felé és indokolnia is kell, valamint a kérelmében meg kell jelölnie, hogy mely időponttól kéri a munkafeltételek megváltoztatását [Mt. 61. § (5) bekezdés]. Miután a dolgozó átadta a kérelmet, a munkáltatónak 15 napja van arra, hogy írásban nyilatkozzon, hogy azt elfogadja vagy sem. Elfogadás esetén a munkavállaló munkaszerződését módosítani kell a munkavállaló által kért időponttól kezdődően. Ha a kérelmet elutasítja, akkor azt meg kell indokolnia, az indokolásnak pedig a felmondás indokolásához fűzött feltételeknek kell megfelelnie. Ez azt jelenti, hogy az indokolásból világosan ki kell tűnnie az elutasítás okának, az indoknak pedig valósnak és okszerűnek kell lennie. Elutasítás esetén a munkáltatóknak erre a követelményre kiemelt figyelmet kell fordítaniuk, hiszen egy esetleges vitás helyzetben nekik kell bizonyítaniuk, hogy az indokolás megfelelt a Mt.-ben foglalt szabályoknak. Ha utóbb pedig kiderül, hogy a munkáltató elutasítása jogellenes volt, akkor a bíróság jogosult a kérelmet elfogadó nyilatkozatot pótolni [Mt. 61. § (6) bekezdés].

A munkavállaló kérelmére történő munkaszerződés-módosítás lehetősége a munkavállalót gyermeke 8 éves koráig, vagy a gondozást végző munkavállalót a munkáltatónál lévő megüresedett pozícióra vonatkozó tájékoztatásra tekintet nélkül megilleti. Ez azt jelenti, hogy ezen személyi körbe tartozó dolgozók kérhetik a munkavégzési helyük, munkarendjük módosítását, valamint a távmunkavégzésben és a részmunkaidőben való foglalkoztatásukat. Ez a jogosultságuk a munkaviszony első hat hónapját követően nyílik meg és a formai követelményeket tekintve a fent ismertetett szabályok vonatkoznak rájuk is.

A módosítások célja elsődlegesen a rugalmas munkafeltételek még hatékonyabban történő biztosítása, valamint a 2019/1158 irányelvben foglaltaknak való megfelelés volt.

Felmondási tilalmak és indokolási kötelezettség

A 2023. január 1-jétől hatályos Mt. a felmondási tilalmak körét is bővíti, miszerint a jövőben a munkáltató – a korábbi tilalmak mellett – felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt az apasági szabadság, a szülői szabadság és a személyes gondozásra igénybe vehető 5 munkanap távollét tartama alatt sem [Mt. 65. § (3) bekezdés].

A felmondással összefüggő indokolási kötelezettséggel kapcsolatban is vannak újítások, ugyanis az Mt. hatálybalépését követően bizonyos esetekben a munkáltató akkor is köteles lesz a felmondását megindokolni, ha egyébként nincs ilyen kötelezettsége. Ennek feltétele mindössze az, hogy a munkavállaló a munkáltatóhoz intézett kérelmében arra hivatkozzon, hogy a munkaviszonyának megszüntetésére a személyes gondozásra igénybe vehető 5 munkanap távollét, az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság, vagy az általa kezdeményezett munkaszerződés módosítás kezdeményezése miatt került sor. Ha a munkavállaló benyújtotta kérelmét, akkor a munkáltatónak 15 napja van, hogy a felmondását a felmondásra irányadó szabályok szerint megindokolja [Mt. 65. § (3)–(4) bekezdés].

A módosítás célja ez esetben is a 2019/1158 irányelvben foglaltak átültetése és a munkavállalók védelme.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

Béremelést követelnek a közszolgálati dolgozók szakszervezetei

Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek – jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett hétfői, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten.

2023. január 31.

Trenkwalder: versenyeznek a munkáltatók a megváltozott munkaképességűekért

A tavalyi 1,8 millió forintról idén 2 088 000 forintra nőtt a rehabilitációs hozzájárulás, melynek hatására várhatóan tovább nő a munkáltatók igénye a megváltozott munkaképességű (MMK) dolgozók iránt. A munkaerőpiacon azonban egyre nehezebb ilyen alkalmazottat találni. A hiányt erősíti, hogy sok munkavállaló tart attól, hogy felvállalja, vagy egyáltalán megszerezze az MMK-minősítést, pedig a Trenkwalder tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzetben az jelentősen meg is könnyítheti az elhelyezkedést.

2023. január 27.

87 ezer forintnál kevesebbhez jut havonta a fiatalok fele

A K&H felmérése szerint éves összevetésben 16 százalékkal nőtt a 19-29 évesek személyes jövedelme, így a múlt év utolsó negyedévében átlagosan havi 143 ezer forintot tett ki. A fiatalok ötödének nincs semmilyen jövedelme, további 20 százaléknak 100-199 ezer forint jut, 11 százalékuk pedig 300 ezer forint feletti bevételről beszélt. Árnyaltabb a kép a mediánértékeket nézve: a fiatalok fele kevesebb mint 87 ezer forintot kap, a többiek ennél magasabb jövedelemmel rendelkeznek.