Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hatéves bérmegállapodásban 2019-re már nincs meghatározott érték a minimálbérre, ezért megkezdték erről az egyeztetéseket – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatornának kedden, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülése után.
A tárcavezető közölte: az álláspontok egyelőre távol állnak egymástól, a munkaadói oldal 5 százalékos minimálbér-emelést javasolt, a munkavállalói oldal 13-15 százalékost.
Varga Mihály úgy fogalmazott: át kell tekinteni a különböző szempontokat, de bízik abban, hogy a két évvel ezelőttihez hasonlóan most is adott a jó megállapodás lehetősége.
A munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megállapodnia arról, hogy jövőre mit „bírnak el” a munkaadók és a munkavállalók mit tartanak szükségesnek ahhoz, hogy a keresetek megőrizzék értéküket, a kormány ugyanakkor nem külső szereplőként vesz részt az egyeztetéseken, hanem információkkal, adatokkal segíti a tárgyalásokat – jelezte.
Varga Mihály felidézte, hogy a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás eredményes volt, az elmúlt években 1 százalékpontot tett hozzá a gazdasági növekedéshez. Ha minden fél tekintettel van a másikra, és jó kompromisszumot kötnek, akkor azzal az egész gazdaság jól jár – hangsúlyozta.
A miniszter elmondta azt is: az egyeztetésen szóba kerültek más ügyek, például a béren kívüli juttatások és a szociális hozzájárulási adó mértékére vonatkozó munkaadói igény. Varga Mihály hosszabb egyeztetésre számít, ugyanakkor úgy látja, hogy az év végére kialakul a közös döntés a minimálbér jövő évi összegéről. Hozzátette: ha mégsem születik megállapodás, akkor a kormány a kialakult vita alapján meghozza a szükséges döntést.
Az Országgyűlés kedden elfogadta az adótörvények módosításását, a pénzügyminiszter arra kis esélyt lát, hogy 2019-re még bármilyen módosítás történjen. A kormány ugyanakkor nyitott annak megvitatására, hogy milyen a közép- és hosszú távú intézkedések szükségesek a magyar gazdaság hatékonyságának és versenyképességének javításához – közölte.
A miniszter kitért arra is, hogy az új adócsomag a korábban tett ígéreteknek megfelelőn további adókönnyítést és adóadminisztráció-csökkentést jelent a kisvállalkozásoknak.
(MTI)
2024. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az új rendelkezés csak 2025. január 1-jétől lép hatályba, így addig még van arra lehetőség, hogy kulturális ismereti vizsga teljesítése nélkül kérelmezzenek a külföldi állampolgárok nemzeti tartózkodási kártya vagy EU tartózkodási kártyát.
Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
