Az e-útdíj és az iparűzési adó

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a fuvarozók az e-útdíjat továbbszámlázzák vevőiknek, azt részben azért teszik, hogy azt közvetített szolgáltatásként levonhassák az iparűzési adóból. Ez azonban nem lehet automatikus, figyelni kell a számla kiállításakor. Az útdíj és az iparűzési adó viszonya ezzel együtt sem egyszerű.

Az útdíj az útdíj-köteles elemi útszakasz használatáért fizetendő, általános forgalmi adót is magában foglaló, a megtett úttal arányos úthasználat alapján az útdíjszedő által kivetett díj. A díjfizetésre kötelezett, elsősorban a szerződött díjfizető, ennek hiányában a gépjármű üzembentartója, illetve az úthasználó, tekintet nélkül állampolgárságára és az általa vezetett vagy üzemben tartott, illetve tulajdonát képező gépjárművet nyilvántartásba vevő országra. Útdíj-köteles gépjármű a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi, vontató – ideértve a nyerges vontatót is, – valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvény.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/A.§-át módosította a 2013. évi CIII. törvény 22.§ (1) bekezdése, mely  hatályba lépett 2013. VII. 1-től.

Eszerint a székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő iparűzési adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően levonható az adóalany által
a) az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett iparűzési adó, és
b) a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (útdíj) 7,5%-a.

Az adóévben megfizetett ideiglenes jellegű tevékenység utáni iparűzési adó és az útdíj 7,5%-a a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le.

Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben a törvény vagy az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de a tárgyévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az iparűzési adóelőleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani.

A fuvarozók részéről gyakran felmerül, hogy az útdíjat tovább kívánják számlázni a vevő részére, melynek kettős haszna lehet:
1) a fuvarozás költségeinek jelentős növekedését tovább tudják hárítani,
2) és akkor az úthasználati szolgáltatást közvetített szolgáltatásként kezelhetik az iparűzési adó meghatározásakor.

Köztudott, hogy az állandó jellegű iparűzési tevékenység után fizetendő adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegével,
b) az alvállalkozói teljesítések értékével,
c) az anyagköltséggel,
d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Tehát a közvetített szolgáltatások értéke csökkenti az iparűzési adó alapját, ezáltal csökken az iparűzési adó összege is.

Mérlegképes Kreditkártya
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Ezzel kapcsolatban két dologra kell felhívnom a figyelmet:
1.) Közvetített szolgáltatásként csak akkor számolhatjuk el a továbbszámlázott útdíjat, ha ez megfelel a törvényben foglaltaknak. A közvetített szolgáltatások értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, – vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, -egyértelműen megállapítható.
2.) Amennyiben az előző pont szerinti módon az arányos útdíjat továbbszámlázzuk közvetített szolgáltatásként, akkor ezt másként kell könyvelni, mint a többi útdíjat, és ennek a 7,5%-a nem vonható le az iparűzési adóból. Ez értelemszerű, hiszen az iparűzési adó alapját – és rajta keresztül az adót – amúgy is csökkenti a közvetített szolgáltatás.

Az útdíjnak az iparűzési adóból történő levonásával kapcsolatban figyelemmel kell lenni még arra is, hogy

• nem lehet levonni az adóból az autópálya-matricáért fizetett ellenértéket,
• és nem lehet levonni az adóból a külföldi autópályák, autóutak használatáért kifizetett útdíjat sem. Ezért javasolt ezeknek külön főkönyvi számlát (alszámlát) nyitni az igénybevett szolgáltatások között, nehogy összekeverjük e tételeket a 7,5% kiszámításakor.

Egyébként az általános forgalmi adóról szóló törvény 124.§ (2) bekezdésének „f” pontja értelmében nem vonható le az úthasználati szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa. Tehát, ha útdíjról beszélünk, azt mindig áfával együtt értjük, és az adóját is költségként számoljuk el.

---