NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobilappjában, a NAV-Mobilban bárki egyszerűen ellenőrizheti adószámláját, hogy van-e tartozása, esetleg túlfizetése az adóhivatalnál – közölte a NAV-
Korrupció: az unió alsó harmadában – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarország korrupciós fertőzöttsége globális összevetésben valamelyest javult, ám az Európai Unió mezőnyén belül elért 19. helyezéssel továbbra sincs okunk dicsekedni. Sovány vigasz, hogy – amint az az InfoTandem heti infografikájából kiderül – a régi tagok közül a görögöknél és az olaszoknál is súlyosabb a helyzet, mint nálunk.
Két uniós tagország is tagja a korrupciós szempontból legtisztábbnak számító triónak a Transparency International december elején közzétett legfrissebb listáján. Dánia és Finnország mellett a 100 pontos skálán – ahol a magas értékek a nagyon tisztának érzékelt országokat, míg a nullához közeli pontszámok az erősen korruptakat jelentik – Új-Zéland ugyancsak 90 pontot kapott. Ezen államokban magas szintű a közérdekű információkhoz való hozzáférés, s a közhatalmat gyakorlók magatartását szabályozó intézkedéseknek is megfelelőek.
Ugyanez bizonyára elmondható a 80–89 pontos sávban elhelyezkedő szereplőkről is, amelyek közé Svédország, Szingapúr, Svájc, Ausztrália, Norvégia, Kanada, Hollandia, Izland és Luxemburg tartozik. Az Egyesült Államok 73 ponttal a 19. helyet, míg például a 39 pontos Kína a 80. pozíciót foglalja el az idén 176 ország Korrupció Érzékelési Indexét tartalmazó listán. A 8-8 pontot gyűjtő sereghajtók Afganisztán, Észak-Korea és Szomália.
A tucatnyi felmérés eredményét sűrítő globális rangsor szereplőinek kétharmada 50 pont alatti értéket ért el, ami arra utal, hogy a korrupció továbbra is világszerte rombolja a társadalmakat. Az Európai Unió 27 tagországa 64 pontos átlagot tud felmutatni. Ezen belül a magasabb értékeket rendre a régebbi tagországok hozzák – kivéve a súlyosan korrupciófertőzöttnek minősített Görögországot, illetve a szintén nagyon rosszul teljesítő Olaszországot. A 2004 óta csatlakozott tagok közül Bulgáriának, Romániának és Szlovákiának lenne a legtöbb tennivalója e téren, míg Ciprus, Észtország és Szlovénia a 60 pont fölöttiek klubjában kapott helyet.
Magyarország pozíciója valamelyest javult a tavalyi felmérés óta, ám az összevetést nehezíti, hogy akkor 183 országot rangsoroltak, s a pontozás még 10-es skálán történt. (A Transparency International az idén továbbfejlesztette a módszertant, így a jövőben az eredmények országonként valódi idősort alkothatnak majd.) Mindenesetre a 2011-es 4,6 pont az 54. helyre volt elég, míg a mostani 55 pont a 46. pozíciónak felel meg. Ezzel hazánk a helyezést tekintve világviszonylatban az első negyed közelébe került. Uniós összevetésben az új közép- és kelet-európai tagok között sem kell szégyenkeznünk, hiszen csak az észtek, a szlovének és lengyelek végeztek előrébb, ám a teljes közösségen belül elfoglalt 19. hely változatlanul az alsó harmadba sorol minket.
A nemzetközi szervezet értékelése szerint Magyarországon továbbra is magasak az üzleti és a politikai élet összefonódásából eredő korrupciós kockázatok. A párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlan, a közhatalom gyakorlása során a közérdeket gyakran megelőzik a magán- és csoportérdekek. A kormány politikailag elkötelezett személyek kinevezésével igyekszik befolyásolni a tőle független állami intézményeket, ami gyengíti azok ellenálló képességét a korrupcióval szemben.
A Transparency International egyebek mellett az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését, a kormánytól független kontrollintézmények autonómiájának megőrzését, illetve az anti-korrupciós kormányhatározatban foglaltak végrehajtását sürgeti hazánkkal kapcsolatban.