Nem fizet a vevőm – visszakérhetem az áfát?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bíróság ítéletei alapján nem egyértelmű, hogy az adózóknak lehetőségük van-e csökkenteni az adóalapjukat az általuk teljesített, de a partnerük által pénzügyileg nem rendezett ügyletek vonatkozásában, különös tekintettel arra, hogy a hatályos magyar szabályozás erre nem biztosít lehetőséget.

Az elmúlt időszakban ismét az érdeklődés középpontjába került a kérdés, hogy az adózók visszaigényelhetik-e az általuk korábban megfizetett ÁFA összegét olyan esetekben, amikor nem tudják üzleti partnerüktől behajtani az általuk egyébként teljesített ügylet ellenértékét.

A téma aktualitását az Európai Bíróság egy múlt év végén hozott ítélete adja (C-246/16. számú ügy), amelyben a Bíróság úgy rendelkezett, hogy a tagállamok nem jogosultak általános jelleggel kizárni annak lehetőségét, hogy az üzleti partner nemfizetése esetén – meghatározott feltételekkel – a korábban megfizetett ÁFA alapja csökkenthető, és így az ÁFA visszaigényelhető legyen.

Ez a megállapítás azért lehet fontos, mert a magyar ÁFA-törvény jelenleg nem biztosítja a korábban megfizetett ÁFA visszaigénylését ilyen esetekben, arra az uniós szabályra alapozva, amely teljes vagy részleges nemfizetés esetére lehetővé teszi a tagállamok részére, hogy korlátozó rendelkezésekkel éljenek. A magyar jogalkotó eddig erre a lehetőségre hivatkozással zárta ki általános jelleggel az adóalap csökkentésének lehetőségét nemfizetés esetén. A teljes kizárás azonban az ítélet nyomán kérdésessé vált.

Fontos azonban figyelembe venni, hogy jelen ítélet egy olyan tagállam (Olaszország) szabályozásával kapcsolatban született, amely Magyarországtól eltérően – bizonyos korlátozásokkal – lehetővé teszi az adóalap csökkentését, és a Bíróság elsősorban azt vizsgálta, hogy a tagállam által előírt korlátozások túlzóak-e. Emellett, más –magyar vonatkozású – ítéleteiben (C-337/13., C-404/16. számú ügyek) az Európai Bíróság korábban nem kérdőjelezte meg, hogy Magyarország élt a teljes tiltás lehetőségével, és nem állapította meg, hogy ez az uniós szabályozásba ütközne.

[htmlbox afa_kotelezettseg]

 

„Tovább árnyalja az egész kérdéskör megítélését az Európai Bíróság egy még frissebb , 2018. február 22-én megjelent ítélete (C‑396/16. számú ügy), amely több elemet megismétel a már előzőekben hivatkozott olasz és magyar vonatkozású ítéletekből” – emelte ki Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország ÁFA csoportjának vezetője.

Jelenleg a helyzet ellentmondásos, és kérdéses, hogy az Európai Bíróság ítéletei alapján lehetősége van-e az adózóknak csökkenteni az adóalapjukat az általuk teljesített, de a partnerük által pénzügyileg nem rendezett ügyletek vonatkozásában, különös tekintettel arra, hogy a hatályos magyar szabályozás erre nem biztosít lehetőséget. Ennek megfelelően, mielőtt bárki csökkentené az adóalapját, és visszakérné valamely behajthatatlan követelésére eső ÁFÁ-t az adóhatóságtól, mindenképpen javasolt az adóhatósággal és adószakértőkkel egyeztetni ennek lehetséges következményeiről.

---