Hogyan hat a kismamákra az új Mt?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több ponton jelentősen módosult a kismamák szabadságával kapcsolatos munkajogi szabályozás, többek között annak pénzbeli megváltása terén is – írja blogbejegyzésében az RSM DTM.


A 2012. július 1-től hatályos új Munka törvénykönyve szerint a kismamáknak a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság az első hat hónapban jár. Ez a rendelkezés tavaly augusztus elsejétől hatályos, korábban a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság első évére járt. Ez azt jelenti, hogy a korábbi szabályokhoz képest körülbelül 10-15 nap szabadságtól esik el az édesanya a visszatérés után, attól függően, hogy hány éves, illetve milyen pótszabadságok illetik meg.

Jelentősen változott a szabályozás a szabadság pénzbeli megváltását illetően is. Míg korábban a munkáltató kizárólag a munkaviszony megszűnésekor válthatta meg pénzben a ki nem vett szabadságokat, most a visszatérő kismama esetében erről szabadon megállapodhatnak a felek. Tehát amennyiben a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkavállaló a gyermek gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.

A régi Mt. szerint a gyermek ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság pénzbeli megváltásáról a januárban megjelent 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről nem rendelkezik, így júliustól a szabadság pénzbeli megváltása kizárólag a munkaviszony végén lehetséges.

Munkaviszony megszűnésekor a munkáltató pénzben is megválthatja a ki nem vett szabadságokat, abban az esetben is, ha a munkavállaló szülés után tér vissza. Amennyiben nincs kilátásban új munkahely, javaslom, hogy a szabadság pénzben való megváltása helyett inkább állományban töltse el a szabadságát, hiszen addig is biztosított, így nem kell maga után fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, melynek mértéke havi 6 390 Ft (213 Ft/nap).

A kismamák munkába történő visszatérésével kapcsolatban az új Munka törvénykönyve az alábbi változásokat tartalmazza:

  • A kismamának 15 nappal korábban írásban kell jeleznie a fizetés nélküli szabadság igénybevételét.
  • A munkáltató köteles a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik munkanapon a fizetés nélküli szabadságot megszüntetni és a munkavállalónak munkát biztosítani.
  • A fizetés nélküli szabadság a gyermek gondozása miatt megilleti a munkavállalót, a munkáltató engedélye nem szükséges, elegendő a munkavállaló erre irányuló nyilatkozata
  • A gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. Ezen időszak alatt csak a felek közös megállapodása alapján szűnhet meg a munkaviszony.

Szülési szabadság

A szülési szabadság a korábbi szabályokhoz képest nem változott, az anya gyermeke születése esetén legfeljebb 24 hét szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság ideje alatt a munkavállaló terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt.

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig. Ezt követően kérheti a kismama a fizetés nélküli szabadságot a gyermek három éves koráig, illetve, a gyermek tíz éves koráig, ha a kismama gyermekgondozási segélyben részesül. Lényeges változás, hogy a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő, akár egyidejűleg is igénybe veheti.

Szülési szabadság azt a nőt is megilleti, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket koraszülött ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a születést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből való elbocsátását követő egy évig még igénybe lehet venni.

A szülési szabadság tartamát – a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve- munkában töltött időnek kell tekinteni. E rendelkezés értelmében tehát a szülési szabadságon lévő munkavállaló minden olyan juttatásra jogosult, aminek csak a jogviszony és nem a munkavégzés a feltétele.

Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről:

Július 5: Hatályban az új Munka Törvénykönyve
Október 9-11: IX. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád – előjelentkezés június 30-ig!

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez – már előrendelhető!

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 28.

A munkaközi szünet és annak felhasználása

A munkavállalók sok esetben azzal a problémával szembesülnek, hogy munkaidejükön kívül a személyes ügyintézés nem mindig kivitelezhető a hétköznapokban. Ezért sok esetben különböző kreatív megoldásokkal, így akár a munkaközi szünet ügyintézési célú kihasználásával próbálják meg ezt a helyzetet orvosolni. Ez valóban járható út lehet a számukra? Tényleg szabadon rendelkezhetnek afelett, hogy milyen tevékenységgel töltik a munkaközi szünetet?

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.