Új Mt: átrendeznek az átmeneti rendelkezések

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Benyújtotta a kormány a Munka törvénykönyvének hatályba léptetéséről szóló átmeneti rendelkezéseket, amelyek a munkavállalóknak kedvező átmeneti szabályokat javasolnak több ponton. Így például csak jövőre kell alkalmazni a szabadság és az átlagkereset helyébe lépő távolléti díj szabályait. A jogszabály-tervezetet nagyon gondosan érdemes tanulmányozni minden munkaadónak.

Benyújtotta a kormány a Munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot, amely a július elsején hatályba lépő új szabályozásra való áttérés szabályait tartalmazza.

Az Mt.–hez kapcsolódó átmeneti rendelkezések abból indulnak ki, hogy az új munkajogi szabályokat a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

Lényeges elvi szempont volt a javaslat szerinti rendelkezések meghatározásánál, hogy a munkajogi szabályozás változása a munkavállalók lényeges jogait és alapvető érdekeit ne sértse – áll az indokolásban.

Így csak jövőre kell alkalmazni a szabadság és az átlagkereset helyébe lépő távolléti díj szabályait. A szabadságra, betegszabadságra vonatkozó szabályok 2012-ben nem alkalmazandók. Ugyanez vonatkozik az átlagkereset helyett alkalmazandó távolléti díj számítására is, ami csak 2013-tól lesz hatályos – nyilatkozta korábban dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem dékánja az Adó Online-nak.

A munkavállalók érdekét szolgálja a NGM szerint továbbá a javaslatban foglalt azon rendelkezés, miszerint változatlan feltételek melletti foglalkoztatás esetén a munkabér-átalány összege nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál. A bérpótlékot is magában foglaló alapbér megállapítása esetén, az alapbér nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlaga és a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összegénél – írja a tárca.

A törvénytervezet megalkotásában részt vevő dr. Berke Gyula lapunknak elmondta: a terjedelmes törvényjavaslat módosítja többek között a társasági törvényt, csődtörvényt, közalkalmazotti-, köztisztviselői törvényt, és minden olyan más törvényt (szám szerint 66-ot) is, amely az Mt-vel összefüggést mutat.

Ezek a jogszabályok azért módosulnak, mert kicserélődik a mögöttes szabályként alkalmazandó Munka Törvénykönyve. Emellett számos ponton változhat a már elfogadott és kihirdetett Új Munka Törvénykönyve is (2012. évi I. törvény).

Többet akar tudni? Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben: Június 5: A 2012-es I. törvény: Az új Munka Törvénykönyve Június 13: Munkabér és kártérítési felelősség Július 5: Hatályban az Új Munka Törvénykönyve! Október 9-11: IX. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád – előjelentkezés június 30-ig! Az összes Rodin-konferenciát itt találja. Munkajogi Szakirányú továbbképzések – Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez – már előrendelhető!

A szakértő szerint a munkaadóknak létszükséglet, hogy tüzetesen tanulmányozzák az új jogszabályt. A hatályos munkaszerződéseket nem feltétlenül kell módosítani, mögöttes szabályként az új Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni azonnal. Biztosan lesz néhány átmeneti rendelkezés, amely ez alól kivételt teremt, de főszabály szerint az új Mt-t a már fennálló munkaviszonyokban, illetve kollektív szerződésekben is alkalmazni kell. Ha egy munkaszerződés valamely rendelkezése július 1-jén az új Mt-be ütközik, akkor az a rendelkezés érvénytelen, azt úgy kell tekinteni, mintha nem lenne.

Ha hétfőn elfogadja a parlament az erről szóló javaslatot, akkor június 4-6 között lefolytatják az általános és részletes vitát.

(Forrás: MTI, Adó Online)

---