Reform a könyvvizsgálat szabályozásában – II. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A könyvvizsgálói törvény jogharmonizációs célú módosítására nemrégiben benyújtott törvényjavaslatnak a könyvvizsgálói jelentésre, a függetlenségre, a szakmai szkepticizmusra, és a közfelügyeleti hatóság erőteljesebb szerepére vonatkozó előírásait cikkünk I. részében ismertettük. A cikk jelenlegi, II. részében bemutatjuk, hogy a minőségellenőrzésre, a könyvvizsgáló által nyújtható szakmai szolgáltatásokra, az audit bizottságok bővülő feladataira, valamint a könyvvizsgálók kötelező rotációjára vonatkozóan javasolt új szabályok miként érintik elsősorban a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak tevékenységét.

Cikkünk első részét itt olvashatja.

A 2016. április 5-én benyújtott, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/10091. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: javaslat) célja a 2014/56/EU irányelv átültetése, valamint az 537/2014/EU rendelet alkalmazása a hazai jogban. Míg az irányelv a könyvvizsgálatra kötelezett társaságok könyvvizsgálatának szabályait módosítja, addig a rendelet közvetlenül alkalmazandó – és az irányelvhez képest szigorúbb – előírásai kizárólag a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók (a tőzsdén jegyzett társaságok, a hitelintézetek, a biztosítók és a befektetési vállalkozások) könyvvizsgálatára irányulnak.

Megújulnak a minőségellenőrzés szabályai

A könyvvizsgálók minőségellenőrzését a javaslat szerint mind a közfelügyelet, mind pedig a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) kockázatelemzés alapján szervezi meg, úgy, hogy az a könyvvizsgálói tevékenység terjedelmének és összetettségének megfelelő és azzal arányos legyen.

A javaslat felsorolja, hogy a kamarai minőségellenőrzés során a minőségellenőrzési bizottság milyen intézkedéseket alkalmazhat a könyvvizsgálóval szemben: kötelezést továbbképzésen való részvételre, figyelmeztetést az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére, pénzbírság kiszabását, minősítés megvonásának kezdeményezését, vagy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő, három évig terjedő eltiltást. A pénzbírság összege kamarai tag könyvvizsgáló esetén 100 ezer forinttól 100 millió forintig, könyvvizsgáló cég esetén 100 ezer forinttól 500 millió forintig terjedhet.

Három Navigátor adózási, számviteli témában, 15% kedvezménnyel
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! Megrendelés >>

A minőségellenőrzés során a kamara, illetve a közfelügyeleti hatóság által alkalmazható szankciók kiszabásához a javaslat egy szempontrendszert határoz meg. Az intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni a jogsértés súlyosságát és időtartamát, a felelősség mértékét, a pénzügyi lehetőségek mértékét, az elért nyereség vagy elkerült veszteség összegét, az eljárásban való együttműködés mértékét, valamint a könyvvizsgáló által elkövetett korábbi jogsértéseket.

Könyvvizsgálaton kívüli, egyéb szakmai szolgáltatások nyújtása

A könyvvizsgáló által a könyvvizsgálaton kívül nyújtható egyéb szakmai szolgáltatások tekintetében a javaslat a hatályos előírásokkal azonosan megengedő: a könyvvizsgáló folytathat minden olyan egyéb tevékenységet is, amely nem ütközik a törvény, a kamara alapszabálya, valamint etikai szabályzata rendelkezéseibe.

A közérdeklődésre számot tartók könyvvizsgálóira a rendelet szigorúbb szabályokat fogalmaz meg. A rendelet tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyeket a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál a könyvvizsgáló a vizsgált időszak kezdete és a könyvvizsgálói jelentés kiadása közötti időszakban a könyvvizsgálat mellett nem végezhet. Ezek a tiltott, ún. „fekete listás” tevékenységek például bizonyos könyvviteli és adóügyi szolgáltatások, bérszámfejtés, belső ellenőrzés, értékelések, és bizonyos jogi, pénzügyi és humánerőforrás-szolgáltatások. A tagállami opcióval élve azonban a javaslat – a rendelettel összhangban – lehetővé teszi, hogy a közérdeklődésre számot tartók könyvvizsgálói a vizsgált gazdálkodó részére a tiltólistán szereplő szolgáltatások közül néhány adóügyi és értékelési szolgáltatást nyújthassanak. Ennek feltétele egyrészt, hogy sem külön, sem együttesen nincsenek közvetlen hatással, illetve külön és együttesen is elhanyagolható hatással vannak a vizsgált pénzügyi kimutatásokra; másrészt az audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentésben átfogóan dokumentálták és elmagyarázták a könyvvizsgált beszámolóra gyakorolt becsült hatást; harmadrészt a könyvvizsgáló megfelel az irányelvben meghatározott függetlenségi elveknek. A feltételeknek való megfelelést tehát a könyvvizsgálónak kell bizonyítani, amennyiben a könyvvizsgálaton kívül a megengedett szakmai szolgáltatások valamelyikét is nyújtani kívánja a könyvvizsgált gazdálkodó számára.

Bővül az audit bizottságok feladatköre

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál működő audit bizottságok a javaslat értelmében több feladatot és nagyobb felelősséget kapnak. A közérdeklődésre számot tartók könyvvizsgálóinak a könyvvizsgálói jelentés mellett egy ún. kiegészítő jelentést kell címezniük az audit bizottsághoz, amelyet a gazdálkodó igazgató tanácsa és felügyelő testülete számára is meg kell küldeniük. A kiegészítő jelentés tartalmát a rendelet határozza meg.

Számviteli szabályzatok költségvetési szervek részéree
A 2015-ös számviteli szabályzatok, melyeket a mintatár tartalmaz: Számviteli politika Eszközök és források értékelési szabályzata Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata Pénzkezelési szabályzat Önköltségszámítási szabályzat Számlarend Bizonylati szabályzat További információ és megrendelés >>

Könyvvizsgálók kötelező rotációja

A közérdeklődésre számot tartók könyvvizsgálata tekintetében a javaslat a 2015. augusztus 3. óta hatályos előírást megtartva – és élve a rendeletben biztosított tagállami opcióval – rögzíti, hogy a könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízása és a megújított megbízások együttesen legfeljebb 5 üzleti évre szólhatnak. A könyvvizsgálói tevékenység elvégzéséért felelős fő könyvvizsgáló partnernek legkésőbb a kijelölése napjától számított öt év elteltével be kell szüntetnie a részvételt a vizsgált gazdálkodó könyvvizsgálatának ellátásában. A kötelező cégrotációs szabályokra a rendelet lépcsőzetes átmeneti szabályokat állapít meg. Mivel a rendelet alkalmazásának kezdetekor hatályban lévő megbízásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekre a rendelet nem enged tagállami opciót, így a rendelet előírásai az irányadók, a nemzeti jog ettől nem térhet el, tehát a jelenlegi, hazai átmeneti rendelkezést hatályon kívül helyezi a javaslat.

Ehhez a rendelkezéshez kapcsolódik a javaslat azon előírása, amely szerint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálónak évente december 31-ig kell megküldenie a közfelügyeleti hatóság számára a vizsgált közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók nevét.

Hatályba lépés

A könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó módosításokat a javaslat szerint az irányelvvel és a rendelettel összhangban a 2016. június 16-át követően induló üzleti évekre kell alkalmazni.

(A szerző okleveles könyvvizsgáló)

---