Cikkek

Bevezetés a lopológiába, 3. lecke: legális, de nem etikus?

Szerző: Soós Eszter Petronella
Dátum: 2016. június 15.
Rovat:

Az offshore-gyakorlatokról szóló cikksorozatunk harmadik részében a cégek klasszikus – offshore és adócsaló – trükkjeit vizsgáljuk meg: miként igyekeznek a megtermelt javak utáni nyereségadót és osztalékadót, illetve azok alapját olyan országok felé irányítani, amelyekben kedvezőbbek az adózási feltételek, mint a tevékenység (eladás) helyén? Sokszor természetesen illegális az efféle csalás (például amikor hamis tranzakciók, költségek bekönyvelése révén valósul meg az adóalap csökkentése), de számos legális, a rosszindulatot nehezen bizonyíthatóvá tévő módszer is közkézen forog. Ezekre persze a politikusok és a közgazdászok egy része azt mondja: ha nem is illegális, amit egyes nagy cégek csinálnak, de legalábbis végtelenül etikátlan.

HIPA: nem megoldás a székhelyáthelyezés

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2018. március 12.
Rovat:

Magyarországon több száz olyan település van, amely nem vet ki iparűzési adót, s ezzel a vállalkozások számára adóoptimalizálási lehetőséget teremt. A helyi adóról szóló törvény logikája szerint azonban nem elég a székhely-áthelyezés az adókötelezettség teljes átcsoportosításához. A vállalkozásoknak arra is figyelniük kell, hogy ne keletkezzen telephelyük a székhely szerinti önkormányzat illetékességi területén kívül, különben meg kell osztaniuk az iparűzési adó alapját a székhely és telephely szerint illetékes önkormányzatok között.

Érdekesség az EU Bíróság gyakorlatából: a székhelyáthelyezés

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2018. június 11.
Rovat:

Nemcsak a magánszemélyeket, hanem a társaságokat is megilleti a szabad mozgáshoz való jog, valamint a letelepedés szabadsága, az Európai unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49. és 54. cikke szerint. Székhelyáthelyezés kérdése az EU-ban régóta napirenden van. A terület szabályozottsága változóban van, remélhetőleg a sok-sok éves bizonytalanság hamarosan megszűnik. Maga a Bíróság gyakorlata sem mondható e tekintetben egységesnek.

Érdekesség az EU Bíróság gyakorlatából: székhelyáthelyezés és adózás kapcsolata

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2018. július 9.
Rovat:

Nemcsak a magánszemélyeket, hanem a társaságokat is megilleti a szabad mozgáshoz való jog, valamint a letelepedés szabadsága. Egy cég székhelyének áthelyezése országhatáron belül általában zökkenőmentes. Tagállamon belüli mozgás azonban már számos kérdést felvet. Előző cikkünkben a székhelyáthelyezésről írtunk, valamit azt írtuk, hogy a székhelyáthelyezésnek nemcsak adójogi oka, de adójogi következménye is lehet. Jelen cikkben bemutatjuk, a társasági jog és az adózás hogyan függ össze. Erre egyik példa a National Grid Indus (C-371/10) ítélet.

Legális az adóelkerülés hazánkban

Szerző: Adó Online
Dátum: 2010. november 3.
Rovat:

Egy joghézag miatt egyes cégek teljesen, mások részlegesen elkerülhetik az iparűzési adó megfizetését Magyarországon. Mégsem biztos, hogy érdemes így csökkenteni az adóterheket: az APEH ugyan nem bünteti az adó elkerülését, de fokozottan ellenőrzi az ily módon ügyeskedő cégeket.

Így osszuk meg az iparűzési adó alapját

Szerző: Ado Online
Dátum: 2012. május 30.
Rovat:

A május 31-i teendők között szerepel a 2011. évről szóló helyi iparűzési adó bevallása is. Hogyan ossza meg a vállalkozás az adóalapot, ha több önkormányzat illetékességi területén – akár külföldi telephelyen is – végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet? A megosztási módszeren kívül néhány gyakorlati sajátosságot is megismerhetünk az Adó szaklap 2012/7. számában megjelent cikkből.

Felgyorsulhat a cégek vándorlása az EU-n belül?

Szerző: Ado Online
Dátum: 2012. július 24.
Rovat:

Az Európai Unió Bírósága egy mostani ítéletében megerősítette, hogy a cégeknek általános jelleggel lehetőségük van az EU-n belül nemzetközi székhelyáthelyezésre a jogalanyiságuk megőrzése mellett. Egységes uniós jogi szabályozás hiányában azonban ennek jelenleg még számos tagállamban, így Magyarországon is, nemzeti jogi akadálya van. Ezt támasztja alá a Wolf Theiss Ügyvédi Iroda által lefedett országokban végzett gyors felmérés is.

December 20: adóelőleg-feltöltés

Szerző: Ado Online
Dátum: 2012. december 5.
Rovat:

December 20-ig kell kiegészíteniük az éves várható adó összegére a vállalkozásoknak az eddig befizetett társasági adóelőlegeket, iparűzési adó előlegeket, az evát és az idén már az innovációs járulékot is. Az Adó szaklap 2012/16. számában megjelent cikk példákkal illusztrálja, hogy mire kell figyelni az iparűzési adó feltöltésénél, és milyen következményekkel jár a mulasztás.

Hogyan virágzik az áfacsalás?

Szerző: Rák Tamás
Dátum: 2013. június 19.
Rovat:

Az áfa nem hozzáadottérték-adóként működik, azt szinte kizárólag a végső fogyasztó fizeti, mert az értékesítési láncolat tagjai többféle módon eltitkolják forgalmukat, így az általuk fizetendő áfa jó részét elcsalják. A fordított adózás bevezetése nem jelent érdemi segítséget, mert a NAV ellenőrzési kapacitásainak lekötése sokszor biztatást jelent a „hagyományos” szektorok áfacsalói számára. A csalás módszerei is egyre kifinomultabbak: már nem a visszaigénylés, hanem az áfa-minimalizálás a divat, sok cég pedig Budapestre költözik és eltűnik a tömegben. Az áfacsalások által okozott kár ezermilliárdos is lehet évente.

Kisokos az iparűzési adó bevallásáról

Szerző: Ado Online
Dátum: 2014. április 16.
Rovat:

Az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóbevalláshoz nyújt segítséget az Adó szaklap cikke: az általános ismeretek mellett a bevallási nyomtatvány főlapja több mezőjének kitöltéséhez is részletes útmutatót talál.