A munkáltatói lakáscélú támogatás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltató számára több lehetőség is nyitva áll annak érdekében, hogy munkavállalójának lakhatását segítse. A személyi jövedelemadóról szóló törvény is több olyan rendelkezést fogalmaz meg, amely kedvezményes adózási lehetőséget biztosít a munkáltató számára, ha támogatja munkavállalója lakáshoz jutását. Cikkünkben ezeket a rendelkezéseket foglaljuk össze.

A munkáltatói lakáscélú támogatás nem új lehetőség a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.), de az elmúlt években folyamatosan módosított szabályai azt a célt szolgálták, hogy ez a kedvezmény minél szélesebb körben igénybe vehető legyen.

Az szja-törvény hosszú évek óta biztosít lehetőséget arra, hogy a munkáltató meghatározott jogszabályi feltételek fennállása esetén akár 5 millió forint összegű lakáscélú támogatást adjon adómentesen a munkavállalójának. Az ezt lehetővé tévő Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. alpontja 2014. január 1-jétől úgy módosult, hogy az adómentesség a lakáscélú felhasználásra – hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól – felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatásra is vonatkozik. A lakáshitel-törlesztésekhez nyújtott támogatás adómentességének biztosítása tette a munkáltatói lakáscélú támogatást az egyik legnépszerűbb, szja-törvényben szabályozott juttatássá. Az eljárási szabályokat az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet (a továbbiakban: 15/2014. NGM rendelet) határozza meg.

Korábban – 2013. december 31-éig – a munkáltató dolgozójának lakáshiteléhez csak az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontja alapján kamatmentes kölcsönt nyújthatott a hitelintézettől felvett lakáscélú hitel visszafizetéséhez, a munkavállalónak nyújtott hitelt az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pontja alapján pedig elengedhette. Így ehhez sem kapcsolódott adókötelezettség. Ezt a két fordulatból álló lehetőséget sokan alkalmazták a hitelintézetektől felvett deviza alapú hitelek előtörlesztéséhez vagy végtörlesztéséhez.

A munkáltatói lakáscélú támogatás szabályainak változása ezt a kétlépcsős megoldást egyszerűsítette.

1. A 2016. évi módosítások

2016-ban a munkáltatói lakáscélú támogatás szja-törvényben meghatározott szabályai két alkalommal is változtak. Először az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény, majd az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény elfogadásával módosultak az szja-törvény vonatkozó szabályai. A módosítások 2016. november 26-án léptek hatályba, de az átmeneti rendelkezések alapján a 2016. augusztus 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazhatóak. Az Szja tv. vonatkozó rendelkezéseinek módosítása, a 15/2014. NGM rendelet módosítását is szükségessé tette. Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet módosításáról szóló 66/2016. (XII. 29.) NGM rendelet a Magyar Közlöny 220. számában jelent meg.

 

2. A támogatás meghatározása

A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, az Szja tv. 1. számú melléklet 9.3. pontjában és a 15/2014. NGM rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás, a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adómentes, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.

Vissza nem térítendő támogatás alatt a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege értendő.

A lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel esik egy tekintet alá.

Lakáscélú munkáltatói támogatásnak minősül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás is.

3. A lakáscélú felhasználás

A lakáscélú felhasználás esetei az alábbiak:

–   a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is);

–   a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;

–   a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,

–   a korszerűsítés,

–   az akadálymentesítés.

A korszerűsítés és az akadálymentesítés fogalmát a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet helyett a jogszabály módosítását követően már az szja-tövény szabályozza, a következőképpen:

Korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig.

 

Korszerűsítés esetén már nem elvárás a magánszemélyek részéről, hogy a korszerűsítési munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.

Pozitív változást jelent az is, hogy a „központosított fűtés kialakítása vagy cseréje” szövegrész helyébe a szélesebb korszerűsítési lehetőséget biztosító „a megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje” kifejezés került.

Akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.

Adómentesség kapcsolódik továbbá az alábbi esetekhez is:

–   a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedéséhez, valamint

–   a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez.

 

4. A támogatás összege

A támogatás maximális összege a lakás (ingatlan) vételáránának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százaléka lehet, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyen címen szereplő összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összeg.

Kérdésként merült fel, hogy több jogcímen is adható-e munkáltatói lakáscélú támogatás. Az a lehetőség, amikor a munkáltató a munkavállaló részére a cafetéria-keretből és más módon/jogcímen juttat lakáscélú munkáltatói támogatást, nem ellentétes az szja-törvény rendelkezéseivel. A munkavállaló mind a két szabályzat/jogcím adta lehetőséget kihasználva választhatja ugyanazt a juttatási elemet, a munkáltató pedig a két jogcím/szabályzat alapján egyszeri átutalást teljesít. Ez az egyszeri átutalás nem haladhatja meg az 5 millió forintos juttatási értékhatárt. Nincs korlátozó rendelkezés arra vonatkozóan a törvényben, amely meghatározná a munkáltatónak, hogyan címkézi meg a munkavállalóknak biztosított juttatásokat. Így, ha az adómentesség további feltételei is fennállnak, akkor több jogcímen/szabályzat alapján is juttatható a támogatás, amelyeknek együttes összege ebben az esetben sem haladhatja meg az 5 millió forintos értékhatárt és a 30 százalékos költségkorlátot.

Az adómentességhez a 30 százalékos költségarány vizsgálata is szükséges. Például abban az esetben, ha a munkavállaló 12 millió forintért vásárolt lakás, a megvásárláshoz felvett kölcsön visszafizetéséhez a munkáltató legfeljebb 3,6 millió forint támogatást adhat adómentesen.

Az a munkavállaló azonban, aki 18 millió forint összegben rendelkezik számlákkal a ház építéséről, maximum 5 millió forint összegben kaphat támogatást, hiszen a számlával igazolt költség 30 százaléka meghaladja az 5 millió forintot.

Dr. Székely Zsuzsanna az Adó szaklap 2017/4 számában megjelent cikkéből mindent megtudhat a méltányolható lakásigényről és a támogatás adómentességének vizsgálatáról és a költségek igazolásáról is.

---