A jogdíj kedvezményének elszámolása a társasági adóban


2016. évben megváltozott a jogdíj fogalma és az elszámolható kedvezmény mértéke a társasági adóban. Azok számára, akik korábban is igénybe vettek ilyen típusú kedvezményt, 2020. évben lejárt a türelmi idő, ezért a 2021. évre vonatkozó társasági adóbevallásban már a megváltozott szabályokat kell érvényesíteni.

A 1996. évi LXXXI. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény többféle jogdíj kedvezményt tartalmaz. Ebben a cikkben a legáltalánosabban használt feltételhez nem kötött jogdíj kedvezményről írok, amely a TAO tv. 7. § (1)bekezdésének s) pontjára vonatkozik.]

Az új szabályozás két igazán fontos változást hozott. Egyrészt szűkült a jogdíj köre, a korábbi szerzői joggal védett művek helyett már csak a jogszabályban felsoroltak tekinthetőek jogdíjnak. Másrészt megjelent az eredmény fogalma a bevétel helyett:

  1. a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény,
  2. az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint
  3. a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada.

Az igénybe vehető kedvezmény mértéke a jogdíjból származó eredmény fele, de az igénybe vehető kedvezmény nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 50%-át.

Fontos viszont, hogy itt nem az összesített eredmény számít, hanem külön-külön esetekre lebontva kell eredményt számolni.

Ennek oka, hogy az igénybe vett kedvezmény kapcsán a következő években számolni kell, hogy az adott jogdíjra jogosító immateriális jószág hasznosításából származó bevétel és a vele kapcsolatban felmerült költségek aránya milyen. Ha veszteség jellegű, akkor a veszteség 50%-os mértékéig adóalap növelő tételt kell beállítani.

Nézzük ezt egy példán keresztül!

  1. Szoftverfejlesztő társaság a könyveiben aktivált egyedi szoftverei (legyen Bér1 és Raktár1) felhasználási jogát értékesíti.
Első év Bér1 Raktár1
Bevétel 10.000 eFt 4.000 eFt
Költség 6.000 eFt 2.500 eFt
Eredmény 4.000 eFt 1.500 eFt
Adózás előtti eredmény 5.000 eFt

Bér1:

Igénybe vehető TAO kedvezmény 2.000 eFt ezen a terméken. Adózás előtti eredményének fele 2.500 eFt, az adott terméken elért eredmény fele 2.000 eFt volt.)

Raktár1:

A termék éves eredménye 1.500 eFt.

Ennek a fele lenne igénybe vehető kedvezmény, de csak 500 eFt kedvezményt lehet igénybe venni, a Bér1 terméken már igénybe vett 2.000 eFt kedvezmény miatt, és mert az adózás előtti eredmény feléig terjedhet, így az összes jogdíj kedvezmény mértéke 2.500 eFt lehet.

Tehát minden egyes termékre egyedileg kell elkészíteni az eredményszámítást, folyamatosan vezetni, mennyi kedvezmény lett igénybe véve arra vonatkozóan.

  1. A második évben mindkét jogdíjra jogosító immateriális jószágot hasznosítják, vagyis bevétel származik belőle, de a cég változatlan költség szint mellett, kevesebb árbevételt tud realizálni.
Első év Bér1 Raktár1
Bevétel 5.000 eFt 3.000 eFt
Költség 6.000 eFt 2.500 eFt
Eredmény -1.000 eFt 500 eFt
Adózás előtti eredmény 1.200 eFt

Bér1 szoftver adott évi eredménye: –1.000 eFt, ezért ennek a fele, 500 eFt lesz adóalap növelő tétel.

Igénybe vehető kedvezmény 250 eFt a Raktár1 szoftver miatt.

Az adóalap növelő tétel 500 eFt a Bér1 szoftver miatt.

  1. Ha a társaság adózás előtti eredménye negatív, mondjuk –200 eFt, akkor a Raktár1 szoftver után nem tud kedvezményt igénybe venni, de a Bér1 szoftver utáni adóalap növelő tételt továbbra is figyelembe kell venni.

Ebben az esetben az adóalapja +300 eFt lesz.

Az eredményszámításhoz szükséges költségeket csak egyedileg az adott szoftver vizsgálatával lehet megállapítani.

A cikk folytatásában számos fontos szempontról olvashat, amelyeket figyelembe kell venni.

A cikk szerzője Badak Béla okleveles könyvvizsgáló, adószakértő (Innoa Services Kft,), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.



Kapcsolódó cikkek

2022. május 11.

Behajthatatlan követelés leírása

A Társasági adóról szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés meghatározása nem azonos a számviteli törvény behajthatatlan követelésre vonatkozó felsorolásával. Jogeset.

2022. május 6.

Az MKOE egyeztetést vár a NAV-tól

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint az adóhatóság ismét a könyvelők háta mögött fejleszti azt, amit a könyvelők fognak leginkább használni.