Céltartalék: az óvatosság elvének érvényesülése
Levezetjük, miért szükséges a céltartalék-képzés, és ismertetjük a szabályozást.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2016. évben megváltozott a jogdíj fogalma és az elszámolható kedvezmény mértéke a társasági adóban. Azok számára, akik korábban is igénybe vettek ilyen típusú kedvezményt, 2020. évben lejárt a türelmi idő, ezért a 2021. évre vonatkozó társasági adóbevallásban már a megváltozott szabályokat kell érvényesíteni.
A 1996. évi LXXXI. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény többféle jogdíj kedvezményt tartalmaz. Ebben a cikkben a legáltalánosabban használt feltételhez nem kötött jogdíj kedvezményről írok, amely a TAO tv. 7. § (1)bekezdésének s) pontjára vonatkozik.]
Az új szabályozás két igazán fontos változást hozott. Egyrészt szűkült a jogdíj köre, a korábbi szerzői joggal védett művek helyett már csak a jogszabályban felsoroltak tekinthetőek jogdíjnak. Másrészt megjelent az eredmény fogalma a bevétel helyett:
Az igénybe vehető kedvezmény mértéke a jogdíjból származó eredmény fele, de az igénybe vehető kedvezmény nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 50%-át.
Fontos viszont, hogy itt nem az összesített eredmény számít, hanem külön-külön esetekre lebontva kell eredményt számolni.
Ennek oka, hogy az igénybe vett kedvezmény kapcsán a következő években számolni kell, hogy az adott jogdíjra jogosító immateriális jószág hasznosításából származó bevétel és a vele kapcsolatban felmerült költségek aránya milyen. Ha veszteség jellegű, akkor a veszteség 50%-os mértékéig adóalap növelő tételt kell beállítani.
Nézzük ezt egy példán keresztül!
Első év | Bér1 | Raktár1 |
Bevétel | 10.000 eFt | 4.000 eFt |
Költség | 6.000 eFt | 2.500 eFt |
Eredmény | 4.000 eFt | 1.500 eFt |
Adózás előtti eredmény | 5.000 eFt |
Bér1:
Igénybe vehető TAO kedvezmény 2.000 eFt ezen a terméken. Adózás előtti eredményének fele 2.500 eFt, az adott terméken elért eredmény fele 2.000 eFt volt.)
Raktár1:
A termék éves eredménye 1.500 eFt.
Ennek a fele lenne igénybe vehető kedvezmény, de csak 500 eFt kedvezményt lehet igénybe venni, a Bér1 terméken már igénybe vett 2.000 eFt kedvezmény miatt, és mert az adózás előtti eredmény feléig terjedhet, így az összes jogdíj kedvezmény mértéke 2.500 eFt lehet.
Tehát minden egyes termékre egyedileg kell elkészíteni az eredményszámítást, folyamatosan vezetni, mennyi kedvezmény lett igénybe véve arra vonatkozóan.
Első év | Bér1 | Raktár1 |
Bevétel | 5.000 eFt | 3.000 eFt |
Költség | 6.000 eFt | 2.500 eFt |
Eredmény | -1.000 eFt | 500 eFt |
Adózás előtti eredmény | 1.200 eFt |
Bér1 szoftver adott évi eredménye: –1.000 eFt, ezért ennek a fele, 500 eFt lesz adóalap növelő tétel.
Igénybe vehető kedvezmény 250 eFt a Raktár1 szoftver miatt.
Az adóalap növelő tétel 500 eFt a Bér1 szoftver miatt.
Ebben az esetben az adóalapja +300 eFt lesz.
Az eredményszámításhoz szükséges költségeket csak egyedileg az adott szoftver vizsgálatával lehet megállapítani.
A cikk folytatásában számos fontos szempontról olvashat, amelyeket figyelembe kell venni.
A cikk szerzője Badak Béla okleveles könyvvizsgáló, adószakértő (Innoa Services Kft,), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.
Levezetjük, miért szükséges a céltartalék-képzés, és ismertetjük a szabályozást.
A cikksorozat befejező részében néhány speciális esetkörről lesz szó.
Nem minden leltárhiány von maga után áfafizetési kötelezettséget. Bemutatjuk a szabályozást.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!