A kötelező céltartalék-képzés részletkérdései


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A céltartalék-képzés kötelező esetét, a várható kötelezettségekre képzett céltartalék képzésének egyes kérdéseit vizsgálja cikkünk.


A céltartalék-képzéskor figyelembe veendő információk

A számviteli törvény 41. § (1) bekezdése szerint az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni – a szükséges mértékben – azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegforduló napján valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

A céltartalék-képzés valamely gazdasági eseményhez kell, hogy kapcsolódjon, amely lezárult vagy elkezdődött már a tárgyévben, és amelynek következtében a vállalkozót a jövőben valamilyen fizetési kötelezettség fogja terhelni. A számviteli törvény idézett szakasza a mérlegforduló napján fennálló körülményekhez köti az elszámolást, azaz annak a gazdasági eseménynek, amely a kötelezettséget a jövőben várhatóan kiváltja, már a mérlegforduló napjáig meg kellett történnie, vagy folyamatban kellett lennie.

A céltartalék mértéke

A szükséges mérték az éppen lezárandó üzleti év céltartaléka tekintetében azt az összeget jelenti, amennyi a tárgyév és a kötelezettség várható esedékességének üzleti éve közötti időszakból a tárgyévre arányosan jut.

Ha olyan várható kötelezettsége van a vállalkozónak, amely nagy valószínűséggel a következő üzleti évben bekövetkezik, illetve kisebb valószínűséggel, de bármely jövőbeli üzleti évben bekövetkezhet, akkor a képzendő céltartalék összege a teljes várható kötelezettség összege lesz.

2014. június 24.: SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN

Több ponton módosult a számviteli törvény, az új szabályok a 2014. évi üzleti évtől kötelezően alkalmazandók.

Szakmai képzésünk keretében felkészülhet a változásokra, megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót, értesülhet arról is, hogy hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás során.

Jöjjön el 2014. június 24-én szakmai konferenciánkra! Tegye fel kérdését szakértő előadónkank, Saxné dr. Andor Ágnesnek!

Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A céltartalék összegének módosítása

Amennyiben a várható kötelezettség összege változik, akkor a pillanatnyi, legjobb ismereteink szerinti teljes várható kötelezettségösszeget kell felosztani az összes, céltartalékolással érintett üzleti évre, és ez alapján kell meghatározni, hogy az aktuális évben mennyi céltartalékra van szükség. Az így adódó, szükséges és a korábbi években megképzett céltartalék közötti pozitív különbözetet az aktuális üzleti évben céltartalékként meg kell képezni, a negatív különbözetet az aktuális üzleti évben a korábbi években képzett céltartalékból fel kell oldani.

Újabb információink nemcsak az összeg, hanem az esedékesség időpontjával kapcsolatban is lehetnek, amelyet az előzőekkel azonos logikával kell a céltartalék-képzésben érvényesíteni.

Bizonyára sokakban felvetődik, hogy miért nem lehet a céltartalékolási periódus újratervezése (és az abból eredő, az újratervezés évében jellemző céltartalék-feloldás vagy jelentős összegű céltartalék-képzés) helyett csak a már megképzett céltartalékot, valamint a fennmaradó, a kötelezettség esedékességéig tartó időszakot figyelembe venni, így elmaradna az újratervezés évében az eredményt érintő torzítás. A válasz a „szükséges mérték” törvényi kitétel értelmezésében keresendő: amennyiben nem igazítanánk ki az újratervezés évében a céltartalékot, akkor abban az évben, illetve a következő üzleti években is a szükségesnél biztosan több vagy biztosan kevesebb céltartalékkal rendelkezne a vállalkozó.

A kötelező céltartalék-képzés számviteli szabályairól Tóth Mihály ír a Számviteli Tanácsadó 2014/04. számában megjelent cikkében.

   

       

Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).

2024. június 14.

KPMG: a mesterséges intelligencia korszakába lép az audit

Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.