A számlakibocsátás határideje (II. rész)

Közismert ténynek számít, hogy idén júliusban 15 napról 8 napra változott a számlakibocsátás határideje. Az azonban már kevésbé közismert, hogy ez a határidő nem minden egyes ügylet bizonylatolására vonatkozik. Időnként pedig az is előfordul, hogy már az sem egyértelmű, mikortól is kell számítani az említett 8 napot.

A számlakibocsátási határidővel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Teljesítésigazolás

A számlakibocsátási határidő, mint azt láthattuk, a teljesítés dátumához kapcsolódik. A teljesítés napja az Áfa tv. 55. §-a értelmében az a nap, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul.

Egy ügylet tényállásszerű megvalósulása azt jelenti, hogy annak minden tényállási eleme bekövetkezett. Azt, hogy ez megtörtént-e, általában a felek szerződése és/vagy a polgári jog szabályai alapján lehet megállapítani.

Ha azonban a felek teljesítésigazolás kiállításáról is rendelkeztek a szerződésben, nem mindig egyértelmű, hogy ez kihat-e a számlakibocsátás határidejére.

A kérdés megválaszolásához az adja a kulcsot, hogy a felek közötti megállapodás értelmében az ügylet tényállásszerű megvalósulásának feltétele-e a teljesítés igazolása. Más szóval, azt kell vizsgálni, hogy a teljesítésigazolás kiállítása magához a teljesítéshez szükséges-e, vagy az csupán például a felek közötti elszámoláshoz szükséges dokumentum.

Ha az állapítható meg, hogy a teljesítésigazolás hiányában az ügylet nem tekinthető teljesítettnek, akkor a teljesítésigazolás kiállításának mozzanata is szükséges a tényállásszerű megvalósuláshoz, következésképpen a számlakibocsátási határidő is ennek napjától indul. Amennyiben azonban a felek a szerződésben rendelkeznek ugyan az igazolás kiállításáról, de az magának az ügylet teljesítésének nem feltétele, akkor az Áfa tv. 55. §-a szerinti dátum az az időpont lesz, amikor az ügylet teljesítéséhez szükséges valamennyi kötelezően előírt elem megvalósult, függetlenül attól, hogy erről a jogosult kiállította-e már az igazolást.

A teljesítési igazolások kiállításának egy speciális esetköre az, amikor a felek abban állapodnak meg, hogy a szolgáltatás maradéktalan befejezése előtt, egyes részmunkák elkészültével is sor kerül teljesítésigazolás kiállítására. Ilyen esetben a teljesítésigazolás kiállításának a napja – az adott részmunka “átadás-átvételének” napjaként – ún. részteljesítésként (Áfa tv. 57. §) teljesítési időpontot eredményez, amelyhez kapcsolódóan a számlakibocsátási kötelezettség is beáll.

A számlakibocsátóknak gyakran fejtörést okoz, hogyan járjanak el, ha a jogosult késlekedve állítja ki a teljesítésigazolást. Abban az esetben, ha az igazolás kiállítása a teljesítés feltétele, nincs probléma, hiszen amíg arra nem kerül sor, meg se kezdődik a számlakibocsátási határidő, fel sem merül tehát a késedelmes számlázás. Ha viszont magának az ügyletnek a teljesüléséhez nem szükséges a teljesítésigazolás átadása, akkor a törvényi határidőn belül számlázni kell, akkor is, ha az igazolás kiállítása még nem történt meg.

Számla kibocsátása a teljesítést megelőzően

A gyakorlatban már a múltban is felmerült az a kérdés, hogy a tényleges teljesítést megelőzően is lehetőség van-e az ügylet kiszámlázására. Ez az igény július óta még hangsúlyosabban megjelent, elsősorban azon adóalanyok részéről, akik helyszínen teljesített ügyletről (például előadóművészeti vagy tolmácsolási tevékenységről) eddig kézi számlatömbből állították ki a számlájukat, azonban az új számlaadat-szolgáltatási előírások miatt számlázóprogramos számlakibocsátásra álltak át, de nem szeretnének kézi nyomtatót hordani magukkal, inkább előre kiállítanák a számlát, és magukkal vinnék azt az ügylet helyszínére.

Adójogi szempontból elmondható, hogy ha előre ismert az ügylet valamennyi adata – egyebek közt az ellenérték és a majdani teljesítés időpontja is -, az adóalanyok már a teljesítést megelőzően is kibocsáthatják a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a számlát. (Ezt támasztja alá a 2013/24. Adózási kérdésben leírt ún. egybizonylatos megoldással kapcsolatos adóhatósági álláspont is.)

Az Áfa tv. erre vonatkozóan semminemű előírást nem tartalmaz, így azt sem szabályozza, hogy a teljesítést megelőzően mennyivel korábban lehet kiszámlázni egy ügyletet. A jogszabályi előírásoknak megfelelhet például az a megoldás, amikor egy többnapos koncertsorozatról a zenei szolgáltatást nyújtó adóalany a koncertsorozat záró dátumával – mint teljesítési nappal – előre kiállítja a számlát, és annak egy kinyomtatott példányát a helyszínen átadja a megrendelőnek.

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a számla kibocsátása napokkal, hetekkel, vagy akár hónapokkal is megelőzi a teljesítést. Figyelni kell azonban arra, hogy ha a teljesítés adataiban változás következik be, módosítani kell a számlát. Például, ha egy tolmács fix áron vállalja egy rendezvény két előadójának szinkrontolmácsolását, de a helyszínen kiderül, hogy a másik szerződtetett tolmács megbetegedése miatt további előadók tolmácsolására van szükség, amit plusz díjazás fejében elvállal, az ellenérték módosulása miatt az előre kiállított számlát módosítani kell. Úgyszintén a számla korrekciója válhat szükségessé, ha időközben változnak az adójogszabályok (például az értékesítésre irányadó áfakulcs).

Arra is ügyelni kell, hogy ha nemcsak a számla kibocsátására kerül sor a teljesítést megelőzően, hanem a fizetési határidő is a teljesítés napjánál korábbi dátumra esik, akkor a teljesítést megelőzően megfizetett ellenérték az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése értelmében előlegnek minősül, amely önálló adóztatási pontot generál az áfa rendszerében. Ekkor az előlegről előlegszámlát, míg a teljesítésről végszámlát kell kiállítani. A kétszeres bizonylat-kibocsátás a korábbi cikkünkben leírtak szerint az ún. egybizonylatos megoldás alkalmazásával kiváltható, azonban az így kiállított számlán ilyen esetben is szerepelniük kell mind az előlegfizetéshez, mind a teljesítéshez kapcsolódóan feltüntetendő adatoknak.

A teljesítést megelőző számlázás tehát lehetséges, annak megítéléséhez viszont, hogy az így kibocsátott bizonylat megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, több egyéb tényezőt is figyelembe kell venni.


Kapcsolódó cikkek:


A számlakibocsátás határideje (I. rész)
2020. október 21.

Közismert ténynek számít, hogy idén júliusban 15 napról 8 napra változott a számlakibocsátás határideje. Az azonban már kevésbé közismert, hogy ez a határidő nem minden egyes ügylet bizonylatolására vonatkozik. Időnként pedig az is előfordul, hogy már az sem egyértelmű, mikortól is kell számítani az említett 8 napot.