Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés 2013. február 11-én elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet, melyet 2013. évi V. törvényként hirdettek ki. A Kódex 2014. március 15-én lép hatályba.
A két legfontosabb változás, hogy a törvénykönyvbe beépül két terület: a családi jog, valamint a társasági jog anyaga. Ezzel szemben olyan, a polgári joghoz bár sok szállal kapcsolódó, de jelentős sajátosságokat hordozó normák, mint például a munkaszerződések vagy a szerzői jogi és iparjogvédelmi szabályok, továbbra is külön jogszabályokban kapnak helyet.
Az új Ptk. fő szerkezeti elemként nyolc könyvet foglal magában. Az egyes könyveken belül a szakaszok számozása újrakezdődik, a szakaszok megjelölése az adott könyvre történő utalással egészül ki (pl. 1:1. §, 2:1. §). A jogszabály kezelhetőségét nagyban megkönnyíti, hogy az egyes szakaszok tartalmát egyfajta „szakaszcímként” tartalmazza a normaszöveg [pl. 3:88. § (A gazdasági társaság fogalma)].
Első Könyv (Bevezető rendelkezések): összefoglalja a törvény alapvető célját, rendeltetését, tárgyi és személyi hatályát és alapelveit. A bevezető rendelkezések között megfogalmazott alapelvek a kódex egészére kiható általános követelmények, az egyes területek különös alapelvei (pl. családjog, kötelmi jog) az adott könyvben találhatók.
Második Könyv (Az ember mint jogalany): a jogképesség, a cselekvőképesség, a személyiségi jogok, valamit a szerzői jog és iparjogvédelem szabályait tartalmazza.
Harmadik Könyv (Jogi személy): a jogi személyek – beleértve a gazdasági társaságokat is – új rendszerű szabályozását adja, a részletszabályokon csak mérsékelten változtatva. A könyv szerkezeti felépítése az általánostól halad a speciális felé: elsőként a valamennyi jogi személyre alkalmazandó általános szabályokat, majd az egyes jog személy típusok szabályait fogalmazza meg. A gazdasági társaságok szabályain belül – hasonlóan a Gt.-hez – a gazdasági társaságok, a jogi személyekre vonatkozó szabályokon felüli, speciális közös szabályai, az egyes társasági formákra vonatkozó különös szabályok, valamint a befolyásszerzés szabályai találhatók. A gazdasági társaságok szabályozásában koncepcionális változás, hogy megszűnik a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság fogalma: a közkereseti és betéti társaságok is jogi személyekké lesznek – ugyanakkor ez a rájuk vonatkozó szabályokat nem érinti.
Negyedik Könyv (Családjog): a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény joganyagát integrálja a kódexbe. Mára alapvető fontosságot nyert területek – mint például a házassági vagyonjogi szerződés – is szabályozásra kerülnek.
Ötödik Könyv (Dologi jog): a birtokra vonatkozó szabályokat, valamint a tulajdonjogra és a korlátolt dologi jogokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A zálogjogi szabályok fontosságát növeli az is, hogy az egyéb dologi jellegű (fiduciárius) hitelbiztosítékokat (pl. biztosítéki célú tulajdonátruházás) semmisséggel szankcionálja a törvény. Új intézményként bevezeti az új Ptk. a nem lajstromozott ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított zálogjog, valamint az egyéb biztosítéki jogok (pl. tulajdonjog-fenntartás) nyilvántartására a hitelbiztosítéki nyilvántartást.
Hatodik Könyv (Kötelmi jog): a valamennyi kötelemre (nemcsak a szerződésekre) vonatkozó rendelkezéseket követik a szerződésekre vonatkozó szabályok, majd pedig az egyes szerződések szabályai. Egy konkrét szerződés értelmezésénél elsőként a szerződés rendelkezéseiből kell kiindulni, majd vizsgálni kell, hogy esetleg vannak-e olyan általános szerződési feltételek, esetleg speciális jogszabályok, amelyek vonatkoznak az adott ügyletre, ezt követően az adott szerződéstípus szabályait, majd a szerződések, végezetül a kötelmek általános szabályait kell alkalmazni. Az új Ptk.-ban külön szabályok (és elvek) vonatkoznak a szerződéses (kontraktuális) és a szerződésen kívüli kárfelelősségre.
Hetedik Könyv (Öröklési jog): a végintézkedésen alapuló, illetve a törvényes öröklés – szintén részben új – szabályait veszi sorra.
Nyolcadik Könyv (Záró rendelkezések): az értelmező, hatálybaléptető és átmeneti, valamint az uniós jognak való megfelelést deklaráló rendelkezések kaptak helyet.
Az új Polgári Törvénykönyv áttekintő bemutatásáról Dr. Kovács Dániel Máté ír a Számviteli Tanácsadó 2013/10. számában megjelent cikkében.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.
A költségvetésnek több mint egymilliárd forintos kárt okozó bűnszervezet tagjai ellen indult eljárás, az ügyészség hat gyanúsított letartóztatását indítványozta – tájékoztatott a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője pénteken.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
