Az intellektuális tőkét is menedzselni kell

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az intellektuális tőke egyre elfogadottabb eleme a vállalati működésnek. Ez a kontrolling tevékenységet végzőket is új kihívások elé állítja.

Milyen összetevői vannak az intellektuális tőkének?

Az intellektuális tőke három fő alcsoportja egyre fontosabb szerephez jut a számvitel által is azonosított hagyományos vállalati erőforrások mellett:
1. Külső immateriális eszközök– idetartozik minden, a vállalat külső kapcsolataival (kapcsolati tőkéjével) összefüggő elem.
2. Belső immateriális eszközök– azon összetevők tartoznak ide, amelyek lehetővé teszik a vállalat szá­mára, hogy az alapfeladatát minél hatékonyabban kivitelezze, önmagát megszervezze és működtesse.
3. Munkavállalók személyes tudástőkéje– alapvetően a munkavállalók által birtokolt személyes tudáselemek tartoznak ide, de csak azok, amelyek kapcsolódnak a vállalat működéséhez, azaz hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalat teljesítse a céljait.

Milyen jellemző problémák fordulhatnak elő a nem kellően menedzselt intellektuális vagyon kapcsán?

A vállalkozások sikeressége egyre inkább azon múlik, hogy a cég rendelkezik-e a tárgyiasult eszközeit megfelelően kiegészítő intellektuális eszközökkel. Néhány példa arra, amikor a vállalat kibocsátása nem ideális a fizikai és intellektuális eszközmix miatt:

• Valamelyik termelési tényező szűk keresztmetszetként működik.
• Rendelkezésre állnak ugyan a szükséges termelési tényezők, denincsenek megfelelően összehangolva.
• Valamelyik termelési tényezőhözkiemelt kockázattartozik.
• Valamelyik termelési tényezőjelentős fölös kapacitássalrendelkezik.

Mivel tud hozzájárulni a kontrolling tevékenység a hatékonyabb intellektuális tőkegazdálkodáshoz?

A legtöbb vállalkozásnál – kötelező előírás hiányában – nincs pontos információ a rendelkezésükre álló intellektuális eszközökről, pedig jól tudjuk, hogycsak azokat az erőforrásokat lehet jól menedzselni, amelyeknek létezéséről és nagyságrendjéről pontos információink vannak. A legfontosabb ezért azintellektuális erőforrások(intellektuális vagyon)felmérése. A felmérést követő (vagy azzal egy időben kivitelezett) értékelésnek több kérdéskört is kezelnie kell, például fel kell tárni, hogy melyek az erőforrásmix hiányos, illetve gyenge elemei, vagy milyen pontokon szükséges fejlesztés.

Rodin-konferenciák
2013.03.20 –Felkészülés a 2012-es évi zárás, beszámolókészítés és a társasági adó bevallásának feladataira 2013.04.09. –Az IFRS-ről röviden 2013.03.26. –A 2013-as számviteli változások, a mikrogazdálkodói beszámoló és a hibajavítások számvitele

A feltérképezés és értékelés elemeit célszerű vizuálisan is megjeleníteni. Így elkészíthető a stratégiai célokkal összhangban lévő üzleti terv, amelynek integráns része lehet az intellektuális esz­közök fejlesztésére vonatkozófejlesztési projektek terve,valamint a számvitel által is azonosított eszközökre vonatkozóberuházási terv. Már a tervezés szakaszában érdemes meghatározni azokat a pontokat, ahol a terv jövőbeli megvalósulásának hatékonyságát nyomon követhetjük.

Milyen új elemekkel érdemes bővíteni a vezetői jelentést?

Amennyiben egy vállalat vezetése az intellektuális ­eszközeinek tudatos menedzselése mellett dönt, javasolt kialakítania egy átfogóbeszámolási rendszert,és az ebben összesített információkat visszacsatolási céllalrendszeresenmegosztani a vállalat döntéshozóival.

A kontrolling tevékenység intellektuális tőkével kapcsolatos új kihívásairól Szlávik Péter ír a Számviteli Tanácsadó 2013/02. számában megjelent cikkében.

---