Előtársaság a könyvelő szemével

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági társaságok a tulajdonosok szándéka alapján, az alapítással jönnek létre. Az előtársasági időszakhoz számos számviteli feladat is kapcsolódik.

Az előtársasági időszak üzleti éve

A cégalapítástól a cégbírósági bejegyzésig terjedő időszakot nevezzük a számvitelben előtársaságnak. A számviteli törvény üzleti évként tekint az előtársasági időszakra, így arról számviteli beszámolót kell készíteni és közzétenni.

Az elektronikus cégeljárás bevezetésével a cégbejegyzési idő jelentősen lerövidült. A rövid, néhány napos, egy-két hetes előtársasági időszakra reagálva a számviteli törvény 2008. január 1-jétől új, egyszerűsítő szabályt vezetett be, melynek értelmében nem kell az előtársasági időszakról mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve a számviteli törvény 11. § (2) bekezdése szerint választott mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart.

Az előtársasági beszámoló már tartalmazza a jegyzett tőke értékét, mivel a bejegyzés napja – a törvényi előírásból adódóan – a beszámoló üzleti évének mérlegfordulónapja, illetve a cégbejegyzést követő mérlegfordulónap, és ennek megfelelően annak rögzítésére még az adott üzleti év adatai között sor kerül.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények
2013. 08. 22. Online pénztárgépek a gyakorlatban – amit az átállásról tudni kell

Könyvvizsgálati kötelezettség

Az induló társaságnak meg kell becsülnie a tárgyévi várható árbevételét, és azt kell – az első üzleti év hosszával arányosan – éves szintre átszámítani. Amennyiben az első üzleti év során látható, hogy a társaság bizonyosan átlépi az értékhatárokat, akkor már az első üzleti évre is könyvvizsgálót kell megbízni a beszámoló felülvizsgálatával. A könyvvizsgálat alól a számviteli törvény ráadásul csak az értékhatár alapján ad mentesítést, ugyanakkor a törvény 155. § (5) bekezdése felsorolja azokat az eseteket, amikor nem adható felmentés a könyvvizsgálati kötelezettség alól (konszolidálásba bevont vállalkozás, fióktelep stb.).

A társaság bejegyzési kérelmének elutasítása

Ritkán előfordul, hogy a gazdasági társaságot a cégbíróság nem jegyzi be, a bejegyzési kérelmet elutasítja. Az előtársasági időszak ekkor az elutasítás napjáig tart, az alapítástól eddig a napig végzett gazdasági tevékenységről a számviteli törvény előírásai szerint be kell számolni. A számviteli törvény szerint, amennyiben a vállalkozót a cégjegyzékbe nem jegyzik be, az előtársasági időszakról készült beszámoló összeállítását követően, a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint, alapvetően a végelszámolás szabályainak figyelembevételével kell elszámolni az előtársasági időszak hitelezőivel és az alapítókkal.

Az előtársaság speciális számviteli kérdéseit Tóth Mihály mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2013/07-08. számában megjelent cikkében.

Mérlegképes Kreditkártya
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

 

---