Ezek a tőkeemelés legújabb szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társaság működése során szükség lehet a jegyzett tőke felemelésére, bizonyos esetekben kötelezően, a törvénynek való megfelelés érdekében is.


A Ptk. a tőkeemelés alatt a jegyzett tőke összegének növelését érti, amely két módon valósítható meg:

  • újabb vagyoni hozzájárulás tulajdonosok általi rendelkezésre bocsátásával, tehát a társaságon kívüli, azaz külső forrásból, vagy

  • a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek, egészen pontosan a tőketartaléknak és/vagy az eredménytartaléknak az igénybevételével, belső forrásból.

Tőkeemelés külső forrásból a kft.-ben

Első lépés a törzstőke felemeléséről való döntés, amelynek meghozatalához a tagok legalább háromnegyedes szótöbbsége szükséges (első döntés). A tőkeemelésről való döntés előfeltétele, hogy valamennyi tag a törzsbetétjét teljes egészében szolgáltatta. A Ptk. a társaság tagjai számára elsőbbségi jogot biztosít: a tőkeemelés elhatározásától számított 15 napon belül valamennyi tagnak joga van arra, hogy a tőkeemelésben – meglévő törzsbetétjével arányosan – részt vegyen.

Miután az erre jogosultak megtették a vagyoni hozzájárulás szolgáltatására vonatkozó kötelezettségvállalásaikat, a társaság taggyűlésének ennek megfelelően kell módosítania a társasági szerződést (második döntés). A tőkeemelésben részt vevő új tagoknak – közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban – nyilatkozniuk kell arról, hogy a – korábban nem általuk kötött – társasági szerződés rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Mindezek után nyújtható (nyújtandó) be 30 napon belül a cég változásbejegyzési kérelme a cégbírósághoz.

Lehetőség van arra is, hogy a tőkeemelés elhatározása és a társasági szerződés módosítása egy taggyűlésen megtörténjen.

A Ptk. az egyéb részletszabályok kapcsán az alapítás szabályaira visszautalva kimondja, hogy törzstőke vagyoni hozzájárulások teljesítésével történő emelése során a vagyoni hozzájárulások teljesítésének módjára, esedékességére, a késedelem jogkövetkezményeire, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékéért viselt felelősségre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Tőkeemelés belső forrásból a kft.-ben

A belső forrásból történő tőkeemelésről szintén a taggyűlés dönt, háromnegyedes szótöbbséggel, itt azonban egy döntés elegendő, mivel főszabály szerint a törzstőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli. Eltérő arányok meghatározására is lehetősége van a társaságnak.

A tőkeemelés forrása tehát a tőketartalék és az eredménytartalék, valamint az adott évi mérleg szerinti eredmény lehet. Ennek meglétét hat hónapnál nem régebbi, az előző üzleti évre vonatkozó éves mérleg vagy az adott évre vonatkozó közbenső mérleg alapján kell igazolni. A tőkekövetelményeknek való megfelelés ebben az esetben azt jelenti, hogy a tőkeemelés után a felemelt törzstőke nem haladhatja meg a társaság saját tőkéjét.

A tőkeemelés társasági jogi szabályairól Dr. Kovács Dániel Máté ír a Számviteli Tanácsadó 2015/04. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 5.

Adóváltozások 2025-ben: Mire érdemes figyelni az új évben a könyvvizsgálói szemmel

Új év, új adótörvények – ahogy az ünnepi szezon közeledtével már megszokhattuk, ez az időszak korai „karácsonyi ajándékként” friss adószabályokat is hoz. Cikkünkben áttekintjük a 2025-ös adócsomag legfontosabb változásait, hogy Ön is időben kicsomagolhassa ezeket a „meglepetéseket”. Segítünk felkészülni, hogy az új évben magabiztosan és jól tájékozottan vághasson bele a teendőkbe!

2024. november 26.

2025-től csak elektronikus számlák készülhetnek a földgáz- és a villamosenergia-fogyasztásról: új kihívások előtt a nem lakossági fogyasztók

A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 175. § (3) b) bekezdése kimondja, hogy az elektronikus számla alkalmazásának feltétele a számlabefogadó beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik. Hamarosan bevezetésre kerülnek az első ilyen jogszabályok, így 2025. január 1-jével jelentős változást hoz a nem lakossági fogyasztók számára, hogy a földgáz- és villamosenergia-fogyasztásról már csak elektronikus számlákat állíthatnak ki számukra a szolgáltatók. Az új rendszer az elektronikus archiválás kötelezettségét is maga után vonja, amire az érintetteknek fel kell készülniük.

2024. november 13.

Kisokos a könyvvizsgálatról

Európai kontextusban is ismertetjük, értelmezzük a könyvvizsgálatot szabályozó előírásokat és a könyvvizsgálat folyamatát.