Hogyan előzheti meg a cégvezető a csalásokat?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Számviteli Tanácsadóban megjelent cikk a visszaélések elleni küzdelemhez igyekszik tanácsot adni, a csalásra utaló jelektől egészen azok felderítéséig.

1. Csalásra utaló jelek (red flags) figyelemmel kísérése

Csalásra utaló jel lehet, ha megmagyarázatlan vagy szokatlan könyvelési tételre leszünk figyelmesek, ha az alkalmazottak vagy a vezetők magatartásában szokatlan és váratlan változásokat észlelünk.  A csalásra utaló jelek felismerése a visszaélések felderítésének és megelőzésének egyik fontos eleme, ugyanakkor nem terhelő bizonyíték, amely a csalás elkövetését bizonyítaná.
 
2. Csalási kockázat (fraud risk) rendszeres értékelése

A hatékony csalásmegelőző tevékenységnek alapja a megfelelő csalási kockázati szint értékelésének elvég­zése. A kockázatértékelés módszere a visszaélés bekövetkezésének valószínűségén, valamint az adott esemény várható hatásán alapszik. Az értékelés során indokolt figyelembe venni a vállalat iparági és gazdasági környezetét (bizonyos iparágakban nagyobb gyakorisággal fordulnak elő alkalmazotti lopások vagy sikkasztás, mint másokban), a gazdaság általános helyzetét, illetve a vállalati belső tényezőket is (például a vállalati kultúrát, a javadalmazási rendszert, a belső kontrollrendszerek hatékonyságát, a vezetési stílust stb.) Lényeges, hogy a kockázatértékelés nem működhet ad hoc módon, hanem rendszerszerű, tervezett folyamatra van szükség. 

3. Csalásmegelőzési keretrendszer kialakítása

A megelőzés egyik legfontosabb lépése, hogy a visszaélésekkel kapcsolatos vállalati nézetek és a visszaélések elkövetésének konzekvenciái a vállalati kultúrába beágyazásra kerüljenek. Különös figyelmet kell szentelni többek között az igazgatóság összetételére és az ellenőrzési bizottság felállítására, tagjainak kiválasztására. Az alkalmazható főbb módszerek a következők:

• anonim visszaélés-bejelentő rendszer működtetése;
• szúrópróbaszerű ellenőrzések;
• különösen szenzitív területek (pl. raktárak) kamerával történő megfigyelése;
• a felderített visszaélések peres és bűnügyi úton való továbbvitele;
• felvett munkavállalók előéletének vizsgálata.

 
4. Csalások felderítése és bizonyítékok gyűjtése

Amennyiben a vállalatnál felmerül a csalás gyanúja, a csalás felderítése és a bizonyítékok gyűjtése többnyire már külső forensic szakember vagy professzionális ­csalásfelderítő szakértelmét igényli.
 
A vállalati visszaélések felderítéséről Szívós László ír a Számviteli Tanácsadó 2013/10. számában megjelent cikkében.

---