Kiket érint leginkább az online számla-adatszolgáltatás 3.0?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utolsó fázisban ugyan nem túl sok cégre lett kiterjesztve az intézkedés, de mindenkinek – azoknak is, akik már az 1.0-t és a 2.0-t is használták – át kell állniuk a 3.0-s verzióra jövő áprilisig.

Utolsó felvonásához érkezett a valós idejű számla-adatszolgáltatás azzal, hogy elérhetővé vált a 3.0-ás verzió informatikai sémája és műszaki leírása a fejlesztők számára.

„A programozók már munkához láthatnak, és nem is szabad túl sokáig halogatni! Mert bár elvileg csak 2021 áprilisától számíthatnak szankciókra azok a vállalkozások, akik nem az új adatstruktúra szerint szolgáltatnak adatot, de csak az fogja tudni megfelelően működtetni a rendszert, aki már januárban átáll, és az áprilisig tartó időszakot tesztelésre használja.” – figyelmeztetett Poór Károly, az SDSYS Zrt. cégvezetője.

Ugyan az online számla adatszolgáltatást az utolsó fázisában már nem túl sok olyan cégre terjesztik ki, akik eddig egyáltalán nem találkoztak ezzel a kötelezettséggel, de mindenkinek – azoknak is, akik már az 1.0-t és a 2.0-t is használták – át kell állniuk a 3.0-s verzióra 2021. áprilisig. Azok számára, akik saját számlázó programot használnak, újabb fejlesztési szakasz kezdődik, akkor is, ha csak szeptember végére fejezték be a 2.0-hoz szükséges módosításokat. Míg az 1.0 és a 2.0 közötti váltás azért volt jelentős, mert a vállalkozások többségét, mintegy 90 százalékát ekkor érte el az adatszolgáltatási kötelezettség, most nem az érintettek, hanem a továbbított adatok köre bővül jelentősen, gyakorlatilag 100 százalékra.

2021-ben már csak két teljesen érintett csoportra terjesztik ki az online számla-adatszolgáltatást: azokra, akik csak magánszemélyeknek számláznak, és azokra, akik csak Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről vagy 3. országba irányuló exportról állítanak ki számlát. Ezek a számlák, és így a csak ilyen számlát kiállító vállalkozások maradtak ki eddig az adatszolgáltatásból. Ugyanakkor az első csoportba valószínűleg nagyon kevesen lehetnek, hiszen a legtöbben vállalkozások felé is számláznak, tehát ők már a 2.0-val is érintettek voltak, vagy online pénztárgépet használnak, és manuálisan töltik fel a néhány darab B2B számlájuk adatait. Tehát a magánszemélyek részére kiállított számlák adatszolgáltatása valóban megnöveli majd a NAV adatforgalmát, de az ilyen számlákat kiállító vállalkozások javarészének már nem lesz újdonság az adatszolgáltatás ténye.

A második csoportba azonban néhány ezer cég beleesik: a nemzetközi vállalatcsoportok Magyarországon működő leányvállalatai. Ők eddig valóban megúszhatták az adatszolgáltatást, hiszen lehetséges, hogy csak a határon túli anya- vagy testvérvállalataik számára gyártanak vagy szolgáltatnak, és csak nekik állítanak ki számlát. Ezért lehet, hogy eddig még nem volt szükségük adatszolgáltatásra alkalmas számlázó programra. Januártól azonban olyan nagymértékben növekedhetne a kézi számlák feltöltése miatti az adminisztráció, hogy már nekik is megéri automatizálni.

E csoport tagjai a következő hónapokban nehéz informatikai feladat elé néznek, mert e cégek jelentős része az anyacégnél fejlesztett saját vállalatirányítási rendszert használ, és ezen keresztül számláz. Nekik belső fejlesztésre vagy a rendszerhez illeszthető, áthidaló megoldásra lesz szükségük, hogy megfeleljenek a magyar szabályoknak. Ez egy többlépcsős, hosszadalmas folyamat: tájékoztatás, meggyőzés, döntés, specifikáció, programozás a külföldi anyacégnél és fejlesztőknél, tesztelés Magyarországon. Tapasztalatok szerint számukra szokatlanok a NAV elvárásai, és gyakran van szükség tanácsadásra vagy szoftveres beavatkozásra itthonról. Vagyis fontos, hogy azok, akik ezt az utat választják, haladéktalanul lássanak munkához.

Ha nem saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszerük van, hanem valamilyen magyar szolgáltatónál előfizetett és testreszabott szoftvert használnak, vagy számlázó programra fizetnek elő, akkor megúszhatják a fejlesztést. Az utóbbi csoportba tartozók, hátradőlhetnek, hiszen az előfizetési díj fejében meg fogják kapni a frissítést is. A testreszabott ügyviteli szoftvert használók azonban nem biztos, hogy plusz díjazás nélkül hozzájutnak az új szabályoknak megfelelő frissítésekhez.

Végül megoldást jelenthet egy olyan alkalmazás is, amely beépül a belső vállalatirányítási szoftver és a NAV közé, és megfelelő szerkezetben továbbítja az adatokat. Ezzel kiküszöbölhetik a multik is a belső fejlesztés nehézkes folyamatát, és mégis megfelelhetnek a 3.0-ás verzió elvárásainak – derül ki a SDSYS Zrt. közleményéből.

(Adó Online)

---