Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.
A gyermeket nevelők adóvisszatérítés-előlegének február 15-éig törtémő kiutalása érdekében a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 37. §-a az adózással összefüggő adatszolgáltatásra kötelezett kifizetők és más személyek számára egyszeri alkalommal január 31-énél korábban, 2022. január 20-áig írja elő az adatszolgáltatás teljesítésének határidejét.
A magyar adózási specialitások jelentős kihívások elé állították a számlázóprogramok – különösen a külföldi ERP rendszerek – nagyvállalati felhasználóit és fejlesztőit. Az RSM blog összefoglalójából a tipikus problémák mellett a megoldásra is fény derül.
Már több mint 5 éve elfogadta az Európai Bizottság azt a javaslatot, amely alapján az EU-ban működő, 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégek számára adatszolgáltatást írnának elő, de többek között Magyarország és Németország is blokkolja a javaslatot – hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
A NAV adatszolgáltatási kötelezettség változásával várhatóan még többen használják majd ki az online számlázás és bankolás összekapcsolásának előnyeit – derül ki a K&H közleményéből.
Az utolsó fázisban ugyan nem túl sok cégre lett kiterjesztve az intézkedés, de mindenkinek – azoknak is, akik már az 1.0-t és a 2.0-t is használták – át kell állniuk a 3.0-s verzióra jövő áprilisig.
Az online számla kiterjesztésével új korszak kezdődik 2020. július 1-jén az adóegyszerűsítésben és a gazdaságfehérítésben. Az online számlázás nemcsak az áfabevallások jövőbeni adóhivatali elkészítésének képezheti az alapját, hanem segíthet a feketegazdaság szereplői, az adóelkerülők elleni további küzdelemben is – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
A havi, papíralapú adatszolgáltatások elektronikus kiváltását teszi elérhetővé a Kormányhivatal azzal, hogy a „Társadalombiztosítási kifizetőhely által folyósított ellátások elszámolása” elnevezésű nyomtatványt az érintett foglalkoztatók Cégkapun keresztül is megküldhetik.
Április 1-jétől az online számla rendszer új verzióra vált, ettől az időponttól a vállalkozások kizárólag a 2.0-ás XSD-verzióval küldhetik be számlaadataikat a NAV-hoz.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alanyai és üzleti partnereik részére az egy naptári éven belül történt 1 millió forint fölötti kifizetésről. A vállalkozások nagy része ezzel kapcsolatban annyit tud, hogy nem jó átlépni ezt az értékhatárt, mert a NAV felfigyelhet rájuk; azt már kevésbé látják át, hogy egyáltalán kiknek kell adatot szolgáltatniuk, milyen összegeket kell figyelembe venni az értékhatár szempontjából, és mi is a menete az adatszolgáltatásnak. Cikkünkben összefoglaljuk a gyakorlati tudnivalókat.
A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!
A NAV május 2. helyett június 4-re tolta ki az online számla adatszolgáltatás új sémája szerinti jelentés határidejét – hívta fel a figyelmet az RSM Hungary.
Május 1. éjféltől változás jön az online számla adatszolgáltatásban – figyelmeztet posztjában az RSM blogja. Innentől kezdve már csak az új adatformátumnak megfelelően elkészült online számla adatszolgáltatást fogadja be a NAV rendszere, egy hét maradt az 1.1 verzióra való átállásra. Az online számla adatjelentés elmaradása számlánként félmillió forintos bírságot eredményezhet, ez pedig adott esetben magasabb adóbírság kockázatot jelenthet, mint a számla áfatartalma.
Fontos változásokra kell készülni az online számla beküldés kapcsán, hogy elkerüljük az érvénytelen adatszolgáltatást – figyelmeztet a Deloitte.
2018 év közepe az adózásban egyértelműen az online számla adatszolgáltatásról szólt. A számla adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozásoknak fel kellett készülniük, valamint a számlázó programjaikat is fel kellett készíteniük az új elektronikus rendszerre. Ez jó néhány vállalkozásnál bonyolult, komplex feladatot jelentett. A megfelelő adatszolgáltatási rendszer kiépítéséhez sokszor nem volt elegendő csupán egy jó eszközt megvenni, hanem több vállalkozásnál a meglévő számlázási folyamatokat, a számla kiállítási gyakorlatot is felül kellett vizsgálni.
