Április 1-jétől az online számla rendszer új verzióra vált, ettől az időponttól a vállalkozások kizárólag a 2.0-ás XSD-verzióval küldhetik be számlaadataikat a NAV-hoz.
A vállalkozások nagy része ezzel kapcsolatban annyit tud, hogy nem jó átlépni az 1 millió forintos értékhatárt, mert a NAV felfigyelhet rájuk; azt már kevésbé látják át, hogy egyáltalán kiknek kell adatot szolgáltatniuk, milyen összegeket kell figyelembe venni az értékhatár szempontjából, és mi is a menete az adatszolgáltatásnak. Cikkünkben összefoglaljuk a gyakorlati tudnivalókat.
A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!
A NAV május 2. helyett június 4-re tolta ki az online számla adatszolgáltatás új sémája szerinti jelentés határidejét - hívta fel a figyelmet az RSM Hungary.
Május 1. éjféltől változás jön az online számla adatszolgáltatásban - figyelmeztet posztjában az RSM blogja. Az online számla adatjelentés elmaradása számlánként félmillió forintos bírságot eredményezhet.
Fontos változásokra kell készülni az online számla beküldés kapcsán, hogy elkerüljük az érvénytelen adatszolgáltatást - hívta fel a figyelmet a Deloitte.
2018 év közepe az adózásban egyértelműen az online számla adatszolgáltatásról szólt. A számla adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozásoknak fel kellett készülniük, valamint a számlázó programjaikat is fel kellett készíteniük az új elektronikus rendszerre. Ez jó néhány vállalkozásnál bonyolult, komplex feladatot jelentett.