Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Telekom és az OTP is elszámolta a rá eső iparági különadót évközi IFRS-beszámolójában. Mi rejlik a fenti elszámolások mögött? Az IFRS Értelmező Bizottsága legújabb értelmezését elemezzük.
Aki kézbe vette a Magyar Telekom Nyrt. 2013. évi első negyedéves beszámolóját, meglepve olvashatta, hogy a társaság a teljes évre jutó közművezeték adó összegét (7,3 Mrd Ft) elszámolta az évközi IFRS beszámolóban. Az OTP Bank Nyrt. hasonlóan a másik „blue chip”-hez a teljes éves pénzintézeti különadó összegét állította be a 2013 első negyedévében (hasonlóan a 2012 első negyedévéhez). Az elemzőknek célszerű figyelembe venni ezeknek a tételeknek a hatásait, amikor az egyes negyedéves eredményeket összehasonlítják, vagy amikor éves EPS előrejelzést készítenek. Mi is rejlik a fenti elszámolások mögött?
2013. május 20-án bocsátotta ki az IFRS Értelmező Bizottsága legújabb értelmezését, ami az egyes adókötelezettségek számviteli elszámolásával foglalkozik a nemzetközi számvitel szerint készített beszámolóban. Az értelmezés jelentősen hat a társaságok évközi és év végi jelentéseire, így a beszámolók elemzőinek mindenképpen érdemes odafigyelni az új szabályozás következményeire. Az Értelmező Bizottság az eltérő iparági gyakorlatok egységesítése miatt tartotta lényegesnek az értelmezés kibocsátását.
Az értelmezés többek között útmutatást ad az olyan adók elszámolásával kapcsolatosan, ahol az adókötelezettséget keletkeztető esemény a tárgyév során NEM folyamatosan merül fel. Erre példa a pénzügyi szervezetek különadója, melynek adóalapja a hitelintézetek esetében a 2009-es beszámoló módosított mérlegfőösszege, vagy a közművezetékek adója, amely esetében az adó alapja a közművezeték nyomvonalának a hossza. Az előbbi esetében az adott tevékenység tárgyévi folytatása, míg az utóbbi esetében a közművezeték január 1-i tulajdonlása keletkezteti az adófizetést. Ilyen esetekben a kötelezettséget a keletkeztető esemény felmerülésekor kell elszámolni. Az értelmezés alapján a társaságoknak a teljes évi adófizetési kötelezettséget el kell számolnia mindkét adó vonatkozásában január 1-jén.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|---|
|
Felmerül a kérdés, hogy év végén a következő év(ek)re vonatkozó adót nem szükséges-e elszámolni, hiszen a társaságok beszámolója a vállalkozás folytatásának elve alapján készül, valamint sok esetben sem üzletileg sem technikailag nem megvalósítható a december 31-i feltételek ismeretében, hogy január 1-jén ne működjön a társaság, illetve, hogy átruházza az összes közművezetékét. Az értelmezés azt a megnyugtató választ adja a kérdésekre, hogy jövőbeli eseményhez kapcsolódó adóráfordításokat nem szabad elszámolni.
Az értelmezés útmutatást ad olyan adók elszámolásával kapcsolatosan is, amelyek sávosan jelentkeznek, mint amilyen a reklámadó tervezetében is szerepelt.
Példaként: amennyiben az adójogszabály előírása alapján az első 1 milliárd forint bevétel után 0 százalékos adókulcs alkalmazandó, majd a sáv feletti részre vonatkozóan 1 százalék az adó mértéke, akkor a társaság azokban az évközi beszámolókban, amikor a kumulált bevétele még nem haladja meg az 1 milliárd forintot , nem mutat be adófizetési kötelezettséget. Azaz nem állítja be az éves várható adófizetés bevétel arányos összegét az időközi beszámolóban.
Európában számos kormányzat nyúlt speciális iparágakat érintő különadók eszközéhez az elmúlt évek során. Ezen adók (mint az angliai bankadó vagy a franciaországi vasútadó) elszámolásában rejlő kihívások keltették életre az új szabályozást, mely az adóráfordítások egységesebb számviteli kezelését eredményezheti a különböző iparági beszámolókban.
(Balázs Gábor a PwC Magyarország cégtársa, Halmosi Gábor pedig a PwC Magyarország menedzsere.)
