Mit tegyünk közzé a kiegészítő mellékletben?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A beszámolók felhasználóinak nemcsak a mérleg és eredménykimutatás adatait célszerű tanulmányozniuk. Legalább ilyen fontosak a kiegészítő mellékletben szereplő információk.


A számviteli törvény szerint a kiegészítő mellékletnek minden olyan adatot tartalmaznia kell, amely a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához – a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplőkön túl – a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára szükséges.

A kiegészítő melléklet összeállítását két körülmény nehezíti meg. Szemben a mérleg és az eredménykimutatás jogszabályban rögzített formájával, a kiegészítő melléklet formájára a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, a tartalmát szabályozó előírások pedig a kiegészítő mellékletre vonatkozó fejezetrészen kívül a törvény számos további pontján is felbukkannak.

A kiegészítő melléklet szerkezetileg három részre tagolható: általános, részletező és speciális fejezetre.

Általános fejezet

A kiegészítő melléklet első részében kerül sor a vállalkozás rövid bemutatására. Többek között ki kell térni a részesedési viszonyban lévő vállalkozások, illetve a befolyással rendelkező tagok, részvényesek bemutatására. Információt kell adni arról az összevont (konszolidált) beszámolóról, amelybe a vállalkozást bevonták. Általános számviteli információkat kell közzétenni, mint a számviteli politika főbb jellemzői vagy a könyvvizsgálati kötelezettség.

Részletező fejezet

A kiegészítő melléklet részletező fejezetében ki kell térni az egyes eszköz- és forrástételek változásaira és az értékelésekkel kapcsolatos adatokra, mint például a tárgyi eszközök bruttó értékének, értékcsökkenésének, értékhelyesbítésének alakulására, a követelések változására, a környezetvédelemmel kapcsolatosan képzett céltartalékra vagy a hosszú lejáratú kötelezettségekből az egy üzleti éven belül esedékes törlesztésekre. Be kell mutatni az egyes eredménytételek alakulását, illetve vállalatértékelést szolgáló mutatókat kell közzétenni. A kiegészítő melléklet része a Cash flow kimutatás is.

Speciális fejezet

A kiegészítő melléklet speciális fejezetében kell bemutatni a beszámolóval kapcsolatos változások hatásait (például áttérés az eredménykimutatás egyik változatáról a másikra), az alkalmazott módszerek változásainak hatásait (például a számviteli politika meghatározó elemeinek változása) és esetlegesen a számviteli törvény előírásaitól való eltérést.

Kardos Péter és Tóth Mihály a Számviteli Tanácsadó 2011/1. számában megjelent cikkében logikailag felépített sablonba szerkesztve bemutatja a kiegészítő melléklet törvényileg szabályozott kötelező tartalmát. A szerzők célja, hogy a formára adott javaslatokkal, valamint a tartalmi elemekre vonatkozó szabályok kigyűjtésével és csoportokba rendezésével hasznos segédletet adjon a kiegészítő mellékletek összeállításán dolgozó szakembereknek.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).

2024. június 14.

KPMG: a mesterséges intelligencia korszakába lép az audit

Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.