Nagy értékű szerszámok a könyvekben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A számviteli törvény előírásait követve azon nagy értékű szerszámok és egyéb anyagi eszközök bekerülési értéke, amelyek fizikai elhasználódása egy éven belül megtörténik, anyagköltségként kerül be a beszámolóba, azonban ez egyes esetekben torzíthatja a megbízható és valós összképet.
A számviteli törvény a vállalkozás mérlegében kimutatandó eszközöket alapvetően két csoportba sorolja: befektetett eszközök és forgóeszközök. A két csoportba történő besorolás az esetek többségében könnyen eldönthető, vannak azonban olyan határterületek, ahol nehezebb a minősítés. Ez a kérdés a termelő vállalkozások esetén jellemzően a szerszámok, kisgépek, műszerek számviteli kezelésénél jelentkezik.
A nehézséget a gyakorlatban általában az jelenti, ha a kérdéses eszközök elhasználódása az egy év körüli időtáv környékén van, azaz például a vállalkozás egy szerszámot a használattól függően 8–14 hónap alatt használ el teljesen.
További nehézséget jelent a besorolásnál, hogy a hazai gyakorlat általában (tudatosan vagy nem szándékoltan) nemcsak a tervezett használati időt veszi figyelembe a besorolásnál, hanem valamilyen módon a vásárolt eszköz értékét is.
Ha egy nagy értékű termelőeszköz tervezett használati ideje például 10 hónap, akkor a számviteli szabályok nem engedik tárgyi eszközként kimutatni, hanem az anyagok között kell szerepeltetni. Ebben az esetben az eszköz bekerülési értéke nem egy időszak alatt, arányosan, megtervezetten kerül be a költségek közé, hanem egyetlen időpontban a teljes összegében.
Ez az időpont a törvény szerint a „használatbavétel” időpontja. Az üzleti év utolsó hónapjaiban használatba vett eszköz esetén ugyanakkor már komoly torzulás jelentkezik az eszköz használata és a bekerülési értékének költségkénti elszámolása között.
A helyzet megoldására a gyakorlatban a következő „kreatív” válaszok születnek, amelyek nem minden esetben felelnek meg a számviteli törvénynek:
- Az ilyen eszközöket annak ellenére, hogy a használatuk várhatóan 8-10 hónapig tart, mégis tárgyi eszközként veszik nyilvántartásba.
- Az ilyen készletek értékét nem a használatbavételük időpontjában, hanem a használhatatlanná válásuk időpontjában könyvelik anyagköltségként. A fordulónapon anyagkészleten lévő, de a valóságban már használatba vett eszközökre értékvesztést számolnak el az elhasználódás mértékének megfelelően.
- A használatba vett anyagkészlet értékét a törvényi előírásoknak megfelelően elszámolják anyagköltségnek, azonban az anyagköltségből elhatárolják a még nem teljesen elhasznált eszközöknek a használat miatt arányosan csökkentett értéket.
A fentiekből is látszik, hogy ez a terület tipikusan olyannak számít, ahol alkalmazni lehet a számviteli törvény azon rendelkezését, amely szerint a törvény előírásaitól a könyvvizsgáló egyetértése mellett el lehet térni, ha a törvény valamely rendelkezésének alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet.
A nagy értékű szerszámok könyvelési problémáit Kardos Péter tárja fel a Számviteli Tanácsadó 2013/01. számában megjelent cikkében.
