Számviteli változások 2019-ben

MKVKOK
Szerző: Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ
Dátum: 2019. január 3.
Címkék: , , ,
Rovat:
A munkát meghatározó jogszabályokban nincs sok korrekció, inkább a pontosítások és a napi tevékenységből következő, azt elősegítő módosítások időszakát éljük. Most nézzük a fontosabb változásokat könyvvizsgálói szemmel!

Az év fordulóján a számvitellel foglalkozó szakembereknek nem kell mélyreható változásokra felkészülniük feladataik elvégzése kapcsán, ami a számviteli törvény aktuális változásait illeti. A munkánkat alapvetően meghatározó jogszabályok – tehát a számviteli törvény, illetve kormányrendeletek – kisebb, 2019 január 1.-től hatályos „ráncfelvarráson” estek át, de azt is látnunk kell, hogy év közben megjelenő, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló, ugyancsak 2019. január 1-jével bevezetésre kerülő 2018. évi XLI. törvény számviteli – közöttük a könyvvizsgálókat is érintő – előírásokat is megváltoztatott. Ezekkel együtt sem lehet azonban kijelenteni, hogy sok lenne a korrekció, inkább pontosítások és a napi tevékenységből következő, azt elősegítő módosítások időszakát éljük. Nézzük a fontosabb változásokat és bennünket érintő pontosításokat elsősorban könyvvizsgálói szemmel:

  • IFRS beszámoló összeállítása. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara is kezdeményezőként lépett fel annak a helyzetnek a megfelelő kezelése érdekében, amely a tagságukat szüneteltető kamarai tagok azon részének, akik rendelkeztek IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolással, nem volt lehetőségük a nemzetközi számviteli standardok szerinti feladatokat végezni. E kollégák ugyanis nem kérhették az IFRS minősítésüket, mert szüneteltető tagságukból következően nem tudtak szakmai gyakorlatot igazolni. Ráadásul akik közülük rendelkeztek IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítéssel azok még a szaktárca által vezetett könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába sem kerülhettek be, mivel a kamarai tagok (ide értve a szüneteltetőket is) nyilvántartását a Köztestület végzi. A 2018. július 26-tól hatályos módosítás szerint az IFRS minősítéssel, illetve IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolással, avagy IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés-ráépüléssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálók is összeállíthatnak IFRS szerinti beszámolót, így ez a kérdés a könyvvizsgálók és a kamara számára megnyugtató módon rendeződött.
  • Támogatások. A könyvvizsgálóknak, számviteli szakembereknek fontos tudni, hogy az összemérés elvének érvényesülését célozza – részben korábbi hiányosságok kiküszöbölésére is törekszik – az a módosítás, amely a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások valószínűsíthetően várható összegének elhatárolására biztosít lehetőséget. Mivel a támogatásoknál jellemző az utófinanszírozás, az üzleti évben már felmerült költségek, ráfordítások igen, azonban a támogatásból eredő bevételek gyakran nem kerültek be a számviteli elszámolásokba az adott évben, ezzel pedig sérülhetett az említett számviteli alapelv. A módosítás értelmében aktív időbeli elhatárolás képezhető a támogatás várható összegére, melyet a kapott támogatás elszámolásakor, vagy a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.
  • Követelés engedményezése (értékesítése) során, amennyiben a vállalkozó a követelést a forgóeszközök között mutatta ki, a követelésnek az engedményes által elismert értékét egyéb bevételként kell elszámolni a követelés átruházásakor. A forgóeszközök között kimutatott engedményezett követelés könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni. A forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelések esetében az ilyen eljárás eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni. A befektetett pénzügyi eszközöknél a kimutatott értékesített (engedményezett) követelés eladási ára (az engedményes által elismert értéke) és a könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözetet a pénzügyi műveletek bevételei között, azon belül befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni. A veszteségjellegű különbözetet a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek között kell számba venni.
  • Az üzletág fogalmának előírása szerint az üzletág a gazdálkodónak szervezeti szempontból független, önállóan működőképes egysége (ide értve a telephelyet, üzlethálózatot is), amely a hozzá tartozó vagyonnal (eszközökkel, kötelezettségekkel, céltartalékokkal és időbeli elhatárolásokkal) önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására képes. Az üzletág értékesítése során egyéb bevételként kell megjeleníteni a kapott (járó) összeget, a kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek – ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is – könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözetet, valamint az azt meghaladóan kapott (járó) összeget. Amennyiben nem nyereséges, hanem veszteséges az ügylet, akkor a ráfordítások között kell elszámolni üzletág értékesítése esetén az eladó által fizetett (fizetendő) összeget, a kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek – ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is – könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet, valamint az azt meghaladóan fizetett (fizetendő) összeget. Tehát a nettósítás felé mozdult el a szabályozás. Ezzel összefüggésben a kiegészítő mellékletben be kell mutatni üzletág értékesítés esetén az értékesítés miatt kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek – ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is – könyv szerinti értékét mérlegtételek szerinti megbontásban.

A goodwill elszámolása is módosul. Ismert, hogy a részesedéseket azok megvásárlásakor a fizetett vételáron kell könyvelni. Ha a részesedés megvásárlásakor a jövőbeni jövedelemtermelő képessége alapján azonosításra került, hogy a társaság vételára jelentős üzleti vagy cégértéket tartalmaz, akkor– későbbi beolvadás vagy összeolvadás esetén – lehetőség nyílik az üzleti vagy cégérték kimutatására, abban az esetben, ha a goodwill a jövőben várhatóan megtérül, illetve a beolvadó társaság él a vagyonértékelés lehetőségével.

  • Az üzleti év. Kiegészül a számviteli törvény azzal, hogy az üzleti év a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá kerülő közkereseti társaságnál, betéti társaságnál, egyéni cégnél és ügyvédi irodánál az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól az adóalanyiság létrejöttét megelőző napig terjedő időszak, amennyiben a vállalkozó a nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény külön előírásai szerint teljesíti, és az áttérést megelőzően a törvény hatálya alatt volt. A törvény hatálya alá átkerülő (visszakerülő) vállalkozónál az üzleti év a visszatérés időpontjától a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.
  • Az ügyvédi irodák – mivel ők is választhatják a KATA szerinti adózást – amennyiben így döntenek, akkor kikerülnek a Számviteli törvény hatálya alól, ezért a jogszabály az ilyen ügyvédi irodákat is nevesíti a betéti társaságok, közkereseti társaságok és egyéni cégek mellett a személyi hatályra vonatkozó rendelkezések között, illetve ezzel összefüggésben az ügyvédi irodákkal a kikerülésre és visszakerülésre vonatkozó szabályok is kiegészítésre kerültek.
  • A vagyoni értékű jogokra is kiterjesztésre került az az előírás, amely szerint az apportált vagyoni értékű jog esetén is a könyv szerinti értékét meghaladó összeget az egyéb bevételek között kell kimutatni.
  • Csak pontosítást jelent a beszámoló készítés devizanemére vonatkozóan, hogy a beszámoló készítés és a könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie.
  • Negatív kamat. Az egyéb szolgáltatások költségei közé sorolja a törvény a hitelintézetek által a negatív hozamként felszámított összeget, amely tartalmát tekintve a hitelintézetnek a betét kezeléséért, pénz őrzéséért fizetett szolgáltatási díjjal egyenértékű.
  • Vállalatirányítási nyilatkozat. Minden tőzsdei cég üzleti jelentésében, vagy honlapján vállalatirányítási nyilatkozatot köteles közzétenni. Amennyiben a honlapra történő elhelyezést választja, akkor erre az üzleti jelentésben kell utalni.
  • A kormányok részére fizetett összegek. Pontosításra került a számviteli törvény a nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozók által évente, a kormányok részére fizetett összegekről összeállított jelentés abban a vonatkozásban, hogy a jelentésben foglaltaknak elsősorban a vállalkozók tevékenységének lényeges elemeit, nem pedig annak formáit kell bemutatnia. Az ezzel összefüggésben a kormányoknak fizetett összegek és tevékenységek mesterségesen nem választhatók szét, illetve nem összesíthetők.
  • A cash flow-kimutatásra vonatkozó korrekció, hogy a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek, valamint ezek törlesztése, megszüntetése, beváltása – a finanszírozási cash flow helyett a befektetési cash flow-ban kell, hogy kimutatásra kerüljenek.

A cikk szerzője Prof. Dr. Pál Tibor, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke.


Kapcsolódó cikkek:


Éves könyvviteli zárlat, digitális eszközökkel
2019. január 22.

Az ma már nem kérdés, hogy a könyvelést számítógépen végezzük – csak az idősebbek emlékeznek még arra, amikor ez nem így volt. Lassan az is természetessé válik, hogy a digitalizáció magáévá teszi a könyvelési folyamat alapját és kezdetét, az adatbevitelt, még ha erre talán a fiatalok gondolkodása áll is rá jobban. De hogyan segítheti a számítástechnika azt az összetett, sokféle feladatrendszert magában foglaló folyamatot, amely során a nyers könyvelési anyagból ellenőrzött és kész mérleg, teljes beszámoló lesz? Ezt fogjuk az alábbiakban röviden áttekinteni.

Lendületet kaphat az elektronikus számlázás
2018. december 11.

Lendületet kaphat az elektronikus számlázás

A júliustól érvényes változásokkal egyszerűsödtek az elektronikus archiválás szabályai, azonban bármilyen új és hosszú távon költséghatékony módszer alkalmazása alapos felkészülést és odafigyelést kíván meg az adózók részéről. A Deloitte álláspontja szerint az új jogszabály segítheti az elektronikus számlázás és az elektronikus archiválás további terjedését.

Év végi bérszámfejtési teendők
2018. december 6.

Év végi bérszámfejtési teendők

Az éves zárásokhoz közeledve a TB-kifizetőhelyeknek és minden kisebb társaságnak is fel kell készülnie az az éves cafeteriaelszámolásra, a szabadságok kiadására, illetve a decemberi munkanap-átrendezésekre.