Teendők lassú és gyorsütemű vagyonvesztés esetén


Az egészséges sajáttőke-helyzet fenntartása nemcsak egy vállalkozás hosszú távú működésének alapfeltétele, de a társasági jogban szabályozott törvényi elvárás is. A zárlati időszakra tekintettel időszerű átgondolni tehát ezt a kérdéskört!

A saját tőke az a tőkerész:

  • amelyet a vállalkozás a tulajdonosoktól, a tagoktól, a befektetőktől időbeli korlátozás nélkül véglegesen megkapott és azzal a vállalkozás megszűnéséig szabadon rendelkezhet,
  • a tulajdonosok, a tagok, a befektetők az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak,
  • meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek,
  • jogszabályok a saját tőke elemévé soroltak.

A saját tőke elemei:

D.I. Jegyzett tőke

D.II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

D.III. Tőketartalék

D.IV. Eredménytartalék

D.V. Lekötött tartalék

D.VI. Értékelési tartalék

D.VII. Adózott eredmény

A 2020-as üzleti év zárásakor figyelni kell a tőkevédelmi szabályokra. Mi a teendő a gyorsütemű és a lassú tőkevesztés esetén?

A 2013. V. Törvény a Ptk.-ról előírásai szerint a gyorsütemű vagyonvesztés

Kft. esetén:

3:189§ (1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést, vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;

b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy

d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.

3:189 § (2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell

  • pótbefizetés előírásáról,
  • a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy
  • a törzstőke leszállításáról;

Mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.

Részvénytársaság esetén:

3:270 § (1) Az igazgatóság köteles nyolc napon belül – a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett – a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy

a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;

b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy

d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

3:270 § (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni,

  • amely alkalmas az (1) bekezdésben megjelölt okok megszüntetésére; vagy
  • dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról.

Ezek hiányában a társaság megszüntetéséről kell dönteni. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.

Lassú” vagyonvesztés (Kft. és Rt.)

3:133§(2) Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását.

Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.

A tulajdonosoknak többféle lehetőségük van a saját tőke rendezésére. A választásnál célszerű mérlegelni, hogy a társaságnak illetve a tulajdonosoknak összességében melyik megoldás a legmegfelelőbb.

Saját tőke rendezés lehetőségei

1. Pótbefizetés

A Ptk. Szerint, ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, meghatározandó továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakorisága is.

A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell rögzíteni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli.

A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni, és teljesíteni.

A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő, nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.

A pótbefizetés teljesíthető tehát:

  • pénzeszközzel, és
  • nem pénzbeli hozzájárulással.

Nem pénzbeli hozzájárulás esetén apportképes eszközátadás történik. Számviteli elszámolása a Számviteli törvény szerint értékesítésként kell elszámolni.

Ha a társasági szerződés nem tartalmazza a pótbefizetési lehetőséget, akkor először a társasági szerződést kell módosítani, és ezt követően lehet a pótbefizetésről határozatot hozni.

A pótbefizetés elszámolása, ha pénzeszközzel történik

Aki kapja Aki adja

Kapott pótbefizetés

T 38.Pénzeszköz

K 414. Lekötött tartalék

Teljesített pótbefizetés

T 413. Eredménytartalék

K 38. Pénzeszköz

Megszavazott, de csak a következő évben teljesítendő

T 413. Eredménytartalék

K 414. Lekötött tartalék

Pótbefizetés elszámolása nem pénzbeli hozzájárulással

Aki kapja Aki adja

Átvétel (piaci értéken)

T 1-3. Eszközök

T 466. Előzetesen felsz. áfa

K 454. Szállítók

Átvezetés a lekötött tartalékba (áfa nélkül)

T 454. Szállítók

K 414. Lekötött tartalék

Értékesítés (piaci érték)

T 31-36. Követelések

K 91-97. Bevételek

K 467. Fizetendő áfa

Könyv szerinti érték kivezetése

T 81-87. Ráfordítások

K 1-3. Eszközök

Átvezetés az eredménytartalékba (áfa nélkül)

T 413. Eredménytartalék

K 31-36. Követelések

(áfát célszerű rendezni) (áfát célszerű rendezni)

Problémaként jelentkezhet, hogy vannak nem megosztható eszközök.

A pótbefizetés visszafizetése, ha pénzeszközzel történik

Aki kapta Aki adta

Visszautalás

T 414. Lekötött tartalék

K 38. Pénzeszköz

Visszakapott

T 38. Pénzeszköz

K 413 Eredménytartalék

A pótbefizetés visszafizetése, ha nem pénzbeli hozzájárulással történik

Aki kapta Aki adta

Visszaadás

T 31-36. Követelés

K 91-96. Bevételek

K 467. Fizetendő áfa

Könyv szerinti érték

T 81-87. Ráfordítások

K 1-3. Eszközök

Lekötött tartalék csökkentése (áfa nélkül)

T 414. Lekötött tartalék

K 31-36. Követelések

Visszavétel

T 1-3. Eszközök

T 466. Előzetesen felsz. Áfa

K 454. Szállítók

Eredménytartalék növelése (áfa nélkül)

T 454. Szállítók

K 413. Eredménytartalék

(áfát célszerű rendezni) (áfát célszerű rendezni)

2. Jegyzett tőke leszállítása a jegyzett tőkén felüli saját tőke javára

Természetesen ez csak akkor alkalmazható, ha a társaság jegyzett tőkéje nem a minimális összegű. Ha a társaság saját tőkéje negatív, akkor önmagában ez az intézkedés nem lesz elegendő, mert a saját tőke továbbra is negatív marad.

A cikk folytatásában az értékhelyesbítés alkalmazásáról, a más társasági formába alakulásról, és a megszűnésről olvashat részletesen.

A cikk szerzője Simonné Romsics Erika könyvvizsgáló, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Zala Megyei Szervezetének elnöke, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 10.

A beszámolót érintő szabályozási változások 2022-ben

Mint ahogy minden új év, a 2022. is számos számvitelt érintő jogszabály változását hozza. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a számviteli törvény és a Polgári Törvénykönyv számviteli elszámolásokat érintő legjelentősebb változásait. A számviteli törvény változásának többségénél a módosított szabályozást a 2021. évi beszámoló készítésénél lehetőség, míg a 2022. január 1-jétől kötelező lesz alkalmazni.

2021. december 9.

Csoportos társasági adóalany IFRS adatszolgáltatása

Az adózási és számviteli szabályokat tkp. egységesen kell vizsgálni. Amennyiben az egyik területen új jogszabályi rendelkezés születik, új jogintézmény létrehozását biztosítja törvény, akkor szükségképpen az adott jogintézményre vonatkozó egyéb más rendelkezéseket is figyelembe kell venni. Amennyiben adózók élnek az új jogintézmények adta lehetőséggel, elképzelhető, hogy egyéb bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség is terheli őket pl. egy másik adónemre való áttérés vagy csoportos társasági adóalany létrehozása során.