Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egészséges sajáttőke-helyzet fenntartása nemcsak egy vállalkozás hosszú távú működésének alapfeltétele, de a társasági jogban szabályozott törvényi elvárás is. A zárlati időszakra tekintettel időszerű átgondolni tehát ezt a kérdéskört!
A saját tőke az a tőkerész:
A saját tőke elemei:
D.I. Jegyzett tőke
D.II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
D.III. Tőketartalék
D.IV. Eredménytartalék
D.V. Lekötött tartalék
D.VI. Értékelési tartalék
D.VII. Adózott eredmény
A 2020-as üzleti év zárásakor figyelni kell a tőkevédelmi szabályokra. Mi a teendő a gyorsütemű és a lassú tőkevesztés esetén?
A 2013. V. Törvény a Ptk.-ról előírásai szerint a gyorsütemű vagyonvesztés
Kft. esetén:
3:189§ (1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést, vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy
a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.
3:189 § (2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell
Mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.
Részvénytársaság esetén:
3:270 § (1) Az igazgatóság köteles nyolc napon belül – a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett – a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy
a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;
b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi.
3:270 § (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni,
Ezek hiányában a társaság megszüntetéséről kell dönteni. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.
„Lassú” vagyonvesztés (Kft. és Rt.)
3:133§(2) Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását.
Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.
A tulajdonosoknak többféle lehetőségük van a saját tőke rendezésére. A választásnál célszerű mérlegelni, hogy a társaságnak illetve a tulajdonosoknak összességében melyik megoldás a legmegfelelőbb.
Saját tőke rendezés lehetőségei
1. Pótbefizetés
A Ptk. Szerint, ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, meghatározandó továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakorisága is.
A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell rögzíteni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli.
A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni, és teljesíteni.
A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő, nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.
A pótbefizetés teljesíthető tehát:
Nem pénzbeli hozzájárulás esetén apportképes eszközátadás történik. Számviteli elszámolása a Számviteli törvény szerint értékesítésként kell elszámolni.
Ha a társasági szerződés nem tartalmazza a pótbefizetési lehetőséget, akkor először a társasági szerződést kell módosítani, és ezt követően lehet a pótbefizetésről határozatot hozni.
A pótbefizetés elszámolása, ha pénzeszközzel történik
| Aki kapja | Aki adja |
|
Kapott pótbefizetés T 38.Pénzeszköz K 414. Lekötött tartalék |
Teljesített pótbefizetés T 413. Eredménytartalék K 38. Pénzeszköz |
|
Megszavazott, de csak a következő évben teljesítendő T 413. Eredménytartalék K 414. Lekötött tartalék |
Pótbefizetés elszámolása nem pénzbeli hozzájárulással
| Aki kapja | Aki adja |
|
Átvétel (piaci értéken) T 1-3. Eszközök T 466. Előzetesen felsz. áfa K 454. Szállítók Átvezetés a lekötött tartalékba (áfa nélkül) T 454. Szállítók K 414. Lekötött tartalék |
Értékesítés (piaci érték) T 31-36. Követelések K 91-97. Bevételek K 467. Fizetendő áfa Könyv szerinti érték kivezetése T 81-87. Ráfordítások K 1-3. Eszközök Átvezetés az eredménytartalékba (áfa nélkül) T 413. Eredménytartalék K 31-36. Követelések |
| (áfát célszerű rendezni) | (áfát célszerű rendezni) |
Problémaként jelentkezhet, hogy vannak nem megosztható eszközök.
A pótbefizetés visszafizetése, ha pénzeszközzel történik
| Aki kapta | Aki adta |
|
Visszautalás T 414. Lekötött tartalék K 38. Pénzeszköz |
Visszakapott T 38. Pénzeszköz K 413 Eredménytartalék |
A pótbefizetés visszafizetése, ha nem pénzbeli hozzájárulással történik
| Aki kapta | Aki adta |
|
Visszaadás T 31-36. Követelés K 91-96. Bevételek K 467. Fizetendő áfa Könyv szerinti érték T 81-87. Ráfordítások K 1-3. Eszközök Lekötött tartalék csökkentése (áfa nélkül) T 414. Lekötött tartalék K 31-36. Követelések |
Visszavétel T 1-3. Eszközök T 466. Előzetesen felsz. Áfa K 454. Szállítók Eredménytartalék növelése (áfa nélkül) T 454. Szállítók K 413. Eredménytartalék |
| (áfát célszerű rendezni) | (áfát célszerű rendezni) |
2. Jegyzett tőke leszállítása a jegyzett tőkén felüli saját tőke javára
Természetesen ez csak akkor alkalmazható, ha a társaság jegyzett tőkéje nem a minimális összegű. Ha a társaság saját tőkéje negatív, akkor önmagában ez az intézkedés nem lesz elegendő, mert a saját tőke továbbra is negatív marad.
A cikk folytatásában az értékhelyesbítés alkalmazásáról, a más társasági formába alakulásról, és a megszűnésről olvashat részletesen.
A cikk szerzője Simonné Romsics Erika könyvvizsgáló, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Zala Megyei Szervezetének elnöke, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.
