Teendők lassú és gyorsütemű vagyonvesztés esetén

Az egészséges sajáttőke-helyzet fenntartása nemcsak egy vállalkozás hosszú távú működésének alapfeltétele, de a társasági jogban szabályozott törvényi elvárás is. A zárlati időszakra tekintettel időszerű átgondolni tehát ezt a kérdéskört!

A saját tőke az a tőkerész:

  • amelyet a vállalkozás a tulajdonosoktól, a tagoktól, a befektetőktől időbeli korlátozás nélkül véglegesen megkapott és azzal a vállalkozás megszűnéséig szabadon rendelkezhet,
  • a tulajdonosok, a tagok, a befektetők az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak,
  • meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek,
  • jogszabályok a saját tőke elemévé soroltak.

A saját tőke elemei:

D.I. Jegyzett tőke

D.II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

D.III. Tőketartalék

D.IV. Eredménytartalék

D.V. Lekötött tartalék

D.VI. Értékelési tartalék

D.VII. Adózott eredmény

A 2020-as üzleti év zárásakor figyelni kell a tőkevédelmi szabályokra. Mi a teendő a gyorsütemű és a lassú tőkevesztés esetén?

A 2013. V. Törvény a Ptk.-ról előírásai szerint a gyorsütemű vagyonvesztés

Kft. esetén:

3:189§ (1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést, vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;

b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy

d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.

3:189 § (2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell

  • pótbefizetés előírásáról,
  • a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy
  • a törzstőke leszállításáról;

Mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.

Részvénytársaság esetén:

3:270 § (1) Az igazgatóság köteles nyolc napon belül – a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett – a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy

a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;

b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy

d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

3:270 § (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni,

  • amely alkalmas az (1) bekezdésben megjelölt okok megszüntetésére; vagy
  • dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról.

Ezek hiányában a társaság megszüntetéséről kell dönteni. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.

Lassú” vagyonvesztés (Kft. és Rt.)

3:133§(2) Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását.

Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.

A tulajdonosoknak többféle lehetőségük van a saját tőke rendezésére. A választásnál célszerű mérlegelni, hogy a társaságnak illetve a tulajdonosoknak összességében melyik megoldás a legmegfelelőbb.

Saját tőke rendezés lehetőségei

1. Pótbefizetés

A Ptk. Szerint, ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, meghatározandó továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakorisága is.

A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell rögzíteni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli.

A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni, és teljesíteni.

A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő, nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.

A pótbefizetés teljesíthető tehát:

  • pénzeszközzel, és
  • nem pénzbeli hozzájárulással.

Nem pénzbeli hozzájárulás esetén apportképes eszközátadás történik. Számviteli elszámolása a Számviteli törvény szerint értékesítésként kell elszámolni.

Ha a társasági szerződés nem tartalmazza a pótbefizetési lehetőséget, akkor először a társasági szerződést kell módosítani, és ezt követően lehet a pótbefizetésről határozatot hozni.

A pótbefizetés elszámolása, ha pénzeszközzel történik

Aki kapja Aki adja

Kapott pótbefizetés

T 38.Pénzeszköz

K 414. Lekötött tartalék

Teljesített pótbefizetés

T 413. Eredménytartalék

K 38. Pénzeszköz

Megszavazott, de csak a következő évben teljesítendő

T 413. Eredménytartalék

K 414. Lekötött tartalék

Pótbefizetés elszámolása nem pénzbeli hozzájárulással

Aki kapja Aki adja

Átvétel (piaci értéken)

T 1-3. Eszközök

T 466. Előzetesen felsz. áfa

K 454. Szállítók

Átvezetés a lekötött tartalékba (áfa nélkül)

T 454. Szállítók

K 414. Lekötött tartalék

Értékesítés (piaci érték)

T 31-36. Követelések

K 91-97. Bevételek

K 467. Fizetendő áfa

Könyv szerinti érték kivezetése

T 81-87. Ráfordítások

K 1-3. Eszközök

Átvezetés az eredménytartalékba (áfa nélkül)

T 413. Eredménytartalék

K 31-36. Követelések

(áfát célszerű rendezni) (áfát célszerű rendezni)

Problémaként jelentkezhet, hogy vannak nem megosztható eszközök.

A pótbefizetés visszafizetése, ha pénzeszközzel történik

Aki kapta Aki adta

Visszautalás

T 414. Lekötött tartalék

K 38. Pénzeszköz

Visszakapott

T 38. Pénzeszköz

K 413 Eredménytartalék

A pótbefizetés visszafizetése, ha nem pénzbeli hozzájárulással történik

Aki kapta Aki adta

Visszaadás

T 31-36. Követelés

K 91-96. Bevételek

K 467. Fizetendő áfa

Könyv szerinti érték

T 81-87. Ráfordítások

K 1-3. Eszközök

Lekötött tartalék csökkentése (áfa nélkül)

T 414. Lekötött tartalék

K 31-36. Követelések

Visszavétel

T 1-3. Eszközök

T 466. Előzetesen felsz. Áfa

K 454. Szállítók

Eredménytartalék növelése (áfa nélkül)

T 454. Szállítók

K 413. Eredménytartalék

(áfát célszerű rendezni) (áfát célszerű rendezni)

2. Jegyzett tőke leszállítása a jegyzett tőkén felüli saját tőke javára

Természetesen ez csak akkor alkalmazható, ha a társaság jegyzett tőkéje nem a minimális összegű. Ha a társaság saját tőkéje negatív, akkor önmagában ez az intézkedés nem lesz elegendő, mert a saját tőke továbbra is negatív marad.

A cikk folytatásában az értékhelyesbítés alkalmazásáról, a más társasági formába alakulásról, és a megszűnésről olvashat részletesen.

A cikk szerzője Simonné Romsics Erika könyvvizsgáló, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Zala Megyei Szervezetének elnöke, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek:


Évek óta blokkolják a multik adatszolgáltatását az unióban
2021. június 22.

Már több mint 5 éve elfogadta az Európai Bizottság azt a javaslatot, amely alapján az EU-ban működő, 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégek számára adatszolgáltatást írnának elő, de többek között Magyarország és Németország is blokkolja a javaslatot.

Hogyan tervezd a webshopodat?
2021. június 15.

2021. július 1-jétől uniós szinten módosulnak a webshopokra vonatkozó szabályok, így a webshopon keresztül értékesítőknek érdemes előre felkészülniük, hogy a legoptimálisabb módon tudjanak értékesíteni és ezt adminisztrálni.

Sajáttőke-problémák és adózási szempontok
2021. június 11.

A cég sajáttőke-problémája akár a cégformára is kihathat, vagy a társaság megszűnését is eredményezheti, ha beszámolókészítés kapcsán a tőkevesztésre fény derül minél előbb lépni kell a helyzet rendezése érdekében.