Visszaélések felderítése csalásszakértőkkel
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az üzleti életben az elmúlt években egyre szélesebb körben terjedt el professzionális csalásszakértők alkalmazása. A „forensic accounting” mára egy dinamikusan fejlődő szolgáltatási ággá nőtte ki magát.
Ha meg szeretnénk akadályozni, illetve el szeretnénk kerülni a visszaéléseket, akkor elengedhetetlen, hogy megértsük és csoportosítani tudjuk azokat.
- Beszámolóban szerepelő információk torzítása és meghamisítása: a beszámoló manipulálását a felmérések alapján főként a vállalatok vezetői követik el. A beszámoló szándékos torzítása az egyik eszköze annak, hogy a vállalat vagy annak vezetői jogosulatlan hozamokhoz és előnyökhöz juthassanak (hitelfelvétel, magasabb bónusz stb.). A vezetők feladata az, hogy elkerüljék a szervezetre nehezedő túlzott teljesítménykényszert. Ennek érdekében olyan teljesítménycélokat kell kitűzni, amelyek teljesítése, bár kihívást jelent a szervezetnek, de nem lehetetlen. A vállalati vezetők felelőssége továbbá a hatékony belsőkontroll-rendszer (internal control) kialakítása és működtetése.
- Sikkasztás: sikkasztásról akkor beszélünk, amikor valaki a rábízott idegen dolgot (vállalatok esetében eszközöket) jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. Felmérések alapján a vállalat eszközeivel kapcsolatos sikkasztást főként a vállalat dolgozói követik el, és a tapasztalatok alapján ez az egyik leggyakoribb visszaélési forma.
- Korrupció és zsarolás: korrupción egy hivatalos vagy bizalmi személy azon cselekedetét értjük, amely során törvénytelenül és erkölcstelenül kihasználja helyzetét vagy személyét annak érdekében, hogy jogosulatlan hasznot hozzon saját maga vagy egy másik személy javára. Zsaroláson azt értjük, ha a vállalat valamelyik vezetője megvásárolja egy másik személy befolyását azáltal, hogy olyan értékes jószágot ajánl fel vagy ad át számára, amellyel az adott személyt befolyásolni tudja.
Könyvvizsgálat, csalásfelderítés és forensic accounting – hol vannak a határok?
A könyvvizsgálók munkájuk során olyan hibás állításokat igyekeznek feltárni – bármi is legyen azok oka –, amelyek önmagukban vagy együttesen már lényegesnek minősülnek. A 240. témaszámú, „A könyvvizsgáló csalással összefüggő felelőssége a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál” című Nemzetközi Könyvvizsgálati Standard értelmében a csalások megelőzése és feltárása elsősorban a vállalat vezetőinek a feladata.
A könyvvizsgálónak fel kell mérnie a csalásból eredő lényeges hibás állítás kockázatát, valamint elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szereznie a csalásból eredő lényeges hibás állítás kockázatairól a megfelelő válaszlépések megtervezésén és megvalósításán keresztül még akkor is, ha előfordulhat, hogy a könyvvizsgálati eljárások a hiba feltárásában lehet hogy nem hatékonyak.
A csalásfelderítők olyan szakemberek, akik tapasztalataik, tudásuk, képességeik és személyiségük révén visszaélések feltárásával és dokumentálásával foglalkoznak. A legtöbb csalásfelderítő szakember jelentős könyvvizsgálói vagy más auditori (pl. informatikai audit) háttérrel rendelkezik, illetve nem hiányozhat szakmai múltjából a mély iparági ismeret sem. A csalásfelderítés tehát a csalások felderítésével, megelőzésével és helyrehozásával foglalkozó szakterület.
A forensic accounting szolgáltatások peres ügyekben és perhez vezető vitákban igyekeznek támogatni a szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleket. A forensic accounting szolgáltatások igyekeznek feltárni a szükséges bizonyítékokat, és úgy prezentálni ezen bizonyítékokat, hogy az segítse rendezni a felek vitás ügyeit.
A lefolytatott eljárások eredményei felhasználhatóak a bíróság előtt peres eljárásokban is. A szolgáltatást az ügyfelek tipikusan vállalati belső vizsgálatok során, polgári peres eljárások, bűnügyi eljárások során és biztosítási ügyekben veszik igénybe.
A csalásszakértők munkájáról Szívós László ír a Számviteli Tanácsadó 2013/09. számában megjelent cikkében.