A diákmunka és a nyugdíj kapcsolata

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár a nyárnak már vége, a szünidőben végzett munka hatása akár a nyugdíjig is elnyúlhat. A nyári munkavégzés többféle módon, többféle szerződés alapján történhet, többféle jogviszony keretében lehet keresőtevékenységet folytatni. A kiválasztott megoldás a társadalombiztosítási hatások szempontjából is lényeges, mivel a nyári munkával is szerezhetünk társadalombiztosítási jogosultságokat, biztosítási időt, illetve szolgálati időt.

Szünidei munka munkaszerződés alapján

A leggyakrabban előforduló eset talán az, amikor a középiskolás, vagy egyetemista diák határozott időre szóló munkaszerződést köt a szünidei munka időtartamára.

A munkajogi szabályok igen körültekintően rendezik a fiatalok munkavállalását még abban az esetben is, ha csak rövid időtartamú munkáról van szó.

A diákok szempontjából az életkornak nagy jelentősége van a munkavállalásnál. A munkajogi rendelkezések szerint tizenöt éves kortól  lehetséges szünidei munkát vállalni, nem mindegy azonban munkajogi szempontból, hogy a diák tizennyolc év alatti, vagy feletti.

A két életkor közötti különbség szerint a diák munkavállaló fiatal munkavállalónak számít, ha még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, és tanulmányaitól függetlenül felnőtt munkavállalónak, ha már elmúlt tizennyolc éves.

A munkajogi szabályok fokozottan védik a fiatal munkavállalók egészségét a munkavégzés során jelentkező terhektől, egészségi ártalmaktól.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések között a 114. §-ban szabályozza a fiatal munkavállalókra, azaz a tizennyolc év alatti munkavállalókra vonatkozó különleges szabályokat.

• A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.
• A fiatal munkavállaló számára
  • legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
  • négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünet jár ,
  • legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.

A napi pihenőidő a két munkanap közötti pihenőidőt jelenti.

További különös szabály, hogy fiatal munkavállaló számára egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be – szemben a felnőtt munkavállalóknál alkalmazható egyenlőtlen beosztási lehetőségtől.

Ugyancsak nem alkalmazhatók velük kapcsolatban a heti pihenőnapok helyetti heti pihenőidő szabályai.

Fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkavégzés (túlóra) nem rendelhető el.

Fontos tudni, hogy a fiatal munkavállalókra vonatkozó különleges szabályok megtartása a munkáltatók számára akkor is kötelező, ha a fiatal munkavállaló kéri annak mellőzését. Így hiába szeretne például túlórázni a tizenhét éves szünidős diák a több fizetés érdekében, ezt a munkáltató nem engedélyezheti részére a rendkívüli munkaidő elrendelését tiltó szabály miatt (Mt. 114. § (1), (2) bekezdés).

A kellő mértékű pihenőidő biztosítása a fejlődésben lévő fiatal szervezet számára ugyanis kiemelkedő fontosságú.  Ezért is látunk eltéréseket a pihenőidők vonatkozásában, például míg a felnőttek számára hat óra egybefüggő munka után kell legalább húsz perc pihenőidőt biztosítani, a fiatal munkavállalókat már négy és fél óra munka után megilleti legalább harminc perc pihenőidő.

A több pihenési lehetőség biztosítása érdekében a fiatal munkavállalót évi öt munkanap pótszabadság is megilleti a felnőttekével azonos mértékű évi húsz munkanap alapszabadság mellett.

A diákmunkára kötött munkaszerződésnél a munkaviszony időtartamával arányos mértékű szabadság illeti meg a munkavállalót, amely a munkaviszony hosszával időarányos alap- és pótszabadságból kerül kiszámításra.

Társadalombiztosítási szempontból a diákmunkára kötött munkaszerződéssel a munkavállaló biztosítási jogviszonyba kerül, járulékfizetésével biztosítási időt szerez, amely mind az egészségbiztosítási ellátásoknál, mind a nyugellátásoknál jogosultsági időt jelent számára.

Nyugdíjra jogosító szolgálati idő keletkezik ebben az esetben.

A munkaviszony létesítésénél és befejeződésénél a diák munkavállalók részére mindazok az igazolások kiadandók a munkáltató által, amelyek a munkaviszonnyal kapcsolatban megilletik a munkavállalót.

A munkaszerződést és az igazolásokat célszerű megőrizni.

További lehetőségek nyári keresőtevékenységre

Annak sincs akadálya, hogy a szünidei keresőtevékenység megbízási szerződés keretében kerüljön megvalósításra, itt azonban figyelni kell arra, hogy a megbízásos jogviszony létesítése feltételeinek megfeleljen a foglalkoztatás, valóban ez a szerződési forma legyen alkalmazható.

Társadalombiztosítási szempontból biztosítottá akkor válik a megbízott, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét.

Ebben az esetben is szolgálati időt szerez a szünidős diák, és természetesen a megbízási díj összege is figyelembevételre kerül majd a nyugellátás összegénél.

Nyáron is lehet dolgozni iskolaszövetkezet keretében. Itt azonban társadalombiztosítási jogviszony nem keletkezik, mert nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt sem.

Ebben a tevékenységi formában nem történik járulék fizetés, így jogosultság sem keletkezik  a társadalombiztosítási ellátásokra.

---