A hét kérdése: családi pótlék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az anya 2 gyermek után részesült családi pótlékban 2013. szeptember hónappal bezárólag. Ezen időponttól az idősebb gyermek nappali tagozaton főiskolai hallgatónak iratkozott be. Az anya részére – mivel 2013. szeptemberben betöltötte az idősebb gyermeke a 18. életévét – az Államkincstár megszüntette a családi pótlék folyósítását. Később jutott a tudomására, hogy az idősebb gyermekét amennyiben továbbtanul, be lehet számítani a családi pótlék összegének megállapításánál. 2014. szeptember hónapban kérelmezte az Államkincstárnál, hogy visszamenőleg 2013. szeptembertől számítsák be a gyermekét a családi pótlék összegébe. Az Államkincstár azonban kérelmét elutasította, és azt visszamenőleg csak két hónapra fogadta el. Helyes volt az Államkincstár elutasítása?


A Cstv. 14. §-a  szerint, amennyiben a 18. életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását  a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

A Cstv. 4 § (1) bekezdés i) pontja értelmében jövedelemnek kell tekinteni az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről, vagy külföldről származó vagyoni érték, bevétel, amelynek összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét, mely 2014. január 1-étől 101.500 Ft / hó.

A Cstv. 4. § (1) bekezdés j) pontja szerint rendszeres jövedelem, a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.

Válaszadó: Kosztkó András

A Cst.tv. 11 § (1) bekezdés e) és g) pontja kimondja, hogy három, vagy több gyermek után gyermekenként 16.600 Ft, havi családi pótlék illeti meg az igénylőt. A tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülő esetében havi 23.300 Ft családi pótlék jár. Fenti három gyermek után helyes összegben történt 2014. augusztus hónapra a családi pótlék folyósítása. A legidősebb – tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos gyermek – 2014. szeptember hónaptól már nem tanul közoktatási intézményben, így az Ő jogán ellátás nem jár, és a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe venni sem lehet. 

A Cstr. 12. § (1) bekezdése ab) pontja szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, többek között, aki közoktatási intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben, vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Fentieket figyelembe véve a Magyar Államkincstár 2014. szeptember hónapra helyes összegben folyósította gyermekenként a havi 13.300 Ft családi pótlékot két gyermek után, mert a legidősebb gyermeket már nem lehet beszámítani a családi pótlék összegének megállapításánál, mivel a középiskolai tanulmányait 2014. szeptember hónaptól nem folytatja.

Válaszadó: Kosztkó András

A Cstr. 12. § (1) bekezdése ab) pontja szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, többek között, aki közoktatási intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben, vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Természetesen a hallgatói jogviszony fennállását igazolni kell.

A Cstv. 37. § értelmében a magasabb összegű családi pótlék a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetében, legfeljebb két hónapra lehet visszamenőleg folyósítani, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjáig, ha a jogosultsági feltételek fennállnak. Mivel a kérelem 2014. szeptember hónapban került benyújtásra ezért az Államkincstár helyesen utasította el a 2013. szeptembertől igényelt beszámíthatóságot, azt csak 2014. július 1-étől állapíthatta meg.

Válaszadó: Kosztkó András


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.