A hét tb-kérdése: rokkantsági járadék

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fogyatékossággal küzdő gyermekem szeptember 30-án betölti tizennyolcadik életévét, egészségi állapota azonban sajnos nem fog javulni. Középiskolai tanulmányait be tudja majd fejezni, továbbtanulása még kérdéses, dolgozni, állapotának megfelelő munkát találni azonban feltehetően nem, vagy rövid időn belül nem fog találni. Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult?

Fenti helyzetre a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet szabályainak ismerete adhat tanácsot.

A rokkantsági járadék olyan fiataloknak ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét.

Rokkantsági járadékra az jogosult, aki a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakhatósági állásfoglalása szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné válik, illetve 80 százalékos, vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg.

Nem kizáró ok a rokkantsági járadék megállapításánál, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban egyéni munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

Nem állapítható azonban meg rokkantsági járadék annak a részére, aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve.

A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani.

Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, az igény – azonosan a nyugellátási igényekkel – hat hónapra visszamenőleg is érvényesíthető.

A rokkantsági járadék megállapításának nem előfeltétele szolgálati idő megléte. Ezzel a rendelkezéssel válik lehetővé ellátás megállapítása azon fiatalok számára, akik egészségi állapotuk miatt az esetek túlnyomó részében nem tudnak munkát vállalni, és így szolgálati időt szerezni.

A rokkantsági járadék összege meghatározott (fix összegű), amely a nyugdíjszerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik.

A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő/meghatalmazottja vagy törvényes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon.

Abban az esetben, ha a rokkantsági járadékot igénylő személyt nagykorúsága elérésekor egészségi állapota (szellemi képességei) miatt gondnokság alá kell helyezni, előbb a gondokság alá helyezési eljárást kell lefolytatni, hogy gondnoka nyújthassa be, mint törvényes képviselő a járadék iránti igényt.

A kérdést Molnárné dr. Balogh Márta szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok itt.

Októbertől megújul a Lex HR! Bővebb tartalommal, 48 színes oldallal, változatlanul magas szakmai színvonalon! Lapozzon bele >>>„

---