A járulékfizetési alsó határ kérdései


2020. július 1-jén lépett hatályba a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetérő szóló 2019. évi CXXII. törvény, vagyis az új tbj tv, amely aztán 2020. szeptember 1-jén csúsztatva bevezette a munkaviszonyban állókra vonatkozóan a járulékfizetési alsó határ fogalmát is.

Alapvetően a jogalkotói szándék a heti 1 munkaórás ügyvezetők kiszűrését szolgálta, de hatást gyakorolt többek között minden olyan munkavállalóra, illetve munkáltatóra, akik vonatkozásában részmunkaidőben, 48.300 forintos bruttó bér alatt foglalkoztatás valósul meg. (A járulékfizetési alsó határ összege ugyanis a mindenkori minimálbér 30%-a, ami ma 48.300 forintot jelent.)

Annak ellenére, hogy volt időnk a felkészülésre, mégis nagyon sok foglalkoztató csak a mostanában szembesült a kapcsolódó problémákkal. Ami leginkább kellemetlen a foglalkozatók oldalán az az, hogy ugyan a bruttó bér erejéig a munkavállalót terheli a 18,5 %-os társadalombiztosítási járulék, de abban az esetben, ha ez az összeg a járulékfizetési alsó határ alatt van, akkor a foglalkoztató a különbözet után köteles megfizetni a járulékot. Ez sajnos a szociális hozzájárulási adóra is vonatkozik, hiszen a szociális hozzájárulási adó tekintetében minimum a 48.300 forintos alsó határ után kell teljesíteni a közterheket.

Ha a matematikáját szeretnénk látni, akkor a legjobb példa erre egy heti 2 órában munkaviszonyban álló takarító, nézzük tehát az ő példáját.

A munkavállaló heti 2 órában, bruttó 10.000 Ft munkabérért dolgozik tehát takarító munkakörben a vállalkozásnál, ahol a kicsiny iroda rendbentartása nem is kíván többet.

Ebben az esetben a munkavállaló terhére a 10.000 Ft után kell megállapítani a 18,5% társadalombiztosítási járulékot (1.850 Ft) és a 15% személyi jövedelemadót (1.500 Ft)

A nettó bére tehát 6.650 Ft lesz.

A foglalkoztatónak a 15,5% szociális hozzájárulási adót a 48.300 Ft után kell megfizetnie (7.487 Ft), illetve a 1,5 %-os szakképzési hozzájárulást a tényleges jövedelem alapján (150 Ft).

Mivel a járulékfizetési alsó határ a munkavállalói oldaláról nem teljesül a 18,5% -os társadalombiztosítási járulék tekintetében, így a foglalkoztatóra hárul ennek a „kiegészítése” is a foglalkoztatás egyéb terhei mellett, amit a 38.300 forintos különbözet után maga finanszíroz saját forrásból (7.086 Ft).

Az is nagyon fontos szabály, hogy ha a munkavállaló több helyen végzi így – megjegyzem, hogy teljesen életszerűen – a munkáját, akkor minden jogviszonyában teljesülnie kell a járulékfizetési alsó határnak, hiszen összeszámítási szabály nem létezik.

Tulajdonképpen, minden foglalkoztatóját sújtja tehát ez a bérezéshez viszonyítottan irracionális mértékű teher.

Természetesen a szabály kimondja, hogy abban az esetben, illetve esetekben, amikor

  • a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg;
  • vagy a biztosítási jogviszony szünetelés miatt a hónap egészében nem áll fenn;
  • vagy az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül;
  • avagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,

akkor a járulékfizetési alsó határ meghatározása során a fenti eseteket érintő naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.

Ezekben az esetekben ha a naptári hónapnak csak egy részében áll fenn a jogviszony, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

A cikkben olvashat még arról, mikor nem kell alkalmazni a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezéseket, és milyen szabályozási hátrány sújtja még a foglalkoztatókat.

A cikk szerzője Barabás Miklós társadalombiztosítási szakember, közgazdász, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 24.

A tizenharmadik havi nyugdíjt tűzte a zászlóra Orbán Viktor

Harcolni kell azért, hogy gyorsabban megtörténjen a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállítása és a nyugdíjasok jövőre ne csak a második heti, hanem a harmadik, esetleg a negyedik heti többletet is megkaphassák – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

2021. szeptember 23.

Nyugdíj meghatározása és az egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozó (ideértve a kisiparosként, magánkereskedőként, kisipari, magánkereskedői igazolvány alapján főfoglalkozású vállalkozói tevékenységet folytató személyt is) biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott típusú és mértékű járulékot fizetett, bevallást eszközölt, egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Jogeset.

2021. szeptember 21.

Nyugdíj és a fizetés nélküli szabadság viszonya – jogeset

Fizetés nélküli szabadság esetén nem jár bér, előfordulási lehetőségeit az aktuálisan hatályban lévő Mt. szabályok határozzák meg. Van, amikor alanyi jogon jár a munkavállalónak, s van, amikor kérelmezni kell azt a munkáltatótól. Jogeset.