A nyugdíjasok 3 százalék feletti emelést követelnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jóval 3 százalék feletti nyugdíjemelést, 2021-re pedig a jelenleginél lényegesen igazságosabb számítást, a vegyes indexálású rendszer bevezetését követeli a legnagyobb nyugdíjas szervezeteket tömörítő Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa. A NYUSZET nem először állítja, nyugdíjasok százezrei nyomorognak, miközben legalább tíz hónapig éppen a legszegényebbek, a létminimumon vagy alig a felette élők finanszírozzák az állami költségvetés egy részét.

Hiába gondolják a kormánynál, hogy az év végi nyugdíj prémiumokkal megoldják az idős emberek megélhetési problémáit, egyszerűen tény: a költségvetés egy jelentős részét 10 hónapig a nyugdíjasok nagy többsége finanszírozza, miközben százezrek éppen csak nem halnak éhen – állítja a legnagyobb nyugdíjas szervezeteket tömörítő Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa. A NYUSZET a nyugdíjemelés módszerének és mértékének megváltoztatása mellett elvárja a 2020-ra kalkulált 3 százalékos infláció mértékének megfelelő, jóval 3 százalék feletti nyugdíjemelést, majd 2021-re az igazságosabb vegyes indexálású – a béremelésekkel és a gazdaság növekedésével arányos – számítási rendszer bevezetését.

Igaz, a nyugdíjemelés novemberi kiegészítése és a nyugdíjprémium pillanatnyi megkönnyebbülést jelent csaknem másfél millió idős embernek, de tévedés azt gondolni, hogy ez a módszer lehet a végeleges megoldás az idősek súlyos megélhetési problémáira – szögezte le Juhász László. A NYUSZET elnöke szerint a nyugdíjemelésnek ez a módszere, vagyis az év végi stoppolgatás hosszú távra konzerválhatja a jelenlegi gyakorlatot: tíz hónapig a létminimumon és alig felette élő nyugdíjasok finanszírozzák az állami költségvetés egy részét. Ezt az állapotot az éves infláció alul tervezése teremti meg. E mellé zárkózik fel a nyugdíjprémium intézménye, melynek bevezetése, az inflációkövető nyugdíjemeléssel együtt a gazdasági világválság hazai következménye volt. Ám ma már „Magyarország jobban teljesít”, s ha ez így van, akkor a NYUSZET szerint ebből a nyugdíjasoknak is profitálniuk kell.

A szervezet már a néhány hónappal ezelőtti megalakulásakor is kijelentette, sok százezer nyugdíjas érdekében elvárja, hogy a kormány változtasson a jelenlegi gyakorlaton, s álljon át a vegyes indexálású számítási rendszerre, amely a gazdaság mindenkori állapotához, valamint a bérekhez is sokkal jobban igazodik. Ez a követelés azonban láthatóan nem érte el a kormány ingerküszöbét – állapítja meg az elnök.

Mindemellett a nyugdíjasok szenvedik meg legjobban a társadalombiztosítási egészségügy és az állami szociális ellátás tudatosnak mondható „lerohasztását”. – Elvárjuk az államtól, hogy a jelenlegi GDP arányos 0,3 százalék helyett legalább az EU átlagának megfelelő 0,5 százalékot fordítsa a szociális- és idősellátásra – jelentette ki az elnök. A nyugdíjas szervezeteknél egyre inkább úgy gondolják, a kormánynak terhet jelentenek az idős emberek, s miközben vizet prédikálnak, bort isznak. Vagyis, a meghirdetett nagy ellátó rendszerek „reformja” helyett éppen azok ellehetetlenítésére törekednek. Juhász szerint a nyugdíjasok a spártai Taigetoszban életképtelennek tartott csecsemők sorsára juthatnak.

Az elnök hozzátette: a NYUSZET szolidáris az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókkal, s csatlakozik az ágazat dolgozóinak demonstrációihoz.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 22.

Hogyan hat a részmunkaidő a nyugdíjra?

Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.