Mikor jár az özvegyi nyugdíj?

Szerző: Molnárné Dr. Balogh Márta
Dátum: 2019. november 27.
Címkék:
Rovat:
A hozzátartozói nyugellátások egyik leggyakrabban előforduló esete az özvegyi nyugdíj, mely számos kérdést vet fel: ezek egyike, hogy az özvegy megváltozott munkaképessége mikor jogosít özvegyi nyugdíjra?

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság – azonosan a többi hozzátartozói nyugellátással – az elhunyt jogszerző által megszerzett szolgálati idő alapján keletkezik. A jogszerzés akkor állapítható meg, ha az elhunyt nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett az elhalálozási életkorára meghatározott mértékű szolgálati idővel.

Egyedül a baleseti hozzátartozói nyugellátások állapíthatók meg az elhunyt szolgálati idejére tekintet nélkül.

Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, ha a meghatározott mértékű (tíz év, illetve közös gyermek esetén egy év) együttélési időt teljesítette, és az elvált, vagy egy évnél hosszabb ideje külön élő házastárs, ha az elhunyttól tartásdíjban részesült, vagy arra való jogosultságát a bíróság megállapította.

Előfordulhat, hogy az elhunyt után egyszerre több özvegy is jogosult özvegyi nyugdíjra, pl. az élettárs, akivel a halált közvetlenül megelőzően együtt élt az elhunyt személy és az elvált házastárs, aki házastársi tartásban részesült az elhunyttól.

Ha az özvegyi nyugdíjra egyidejűleg többen jogosultak, közöttük azt egyenlő arányban meg kell osztani. Ha az özvegy sérelmezi az egyenlő arányú megosztást, általános hatáskörű bíróság előtt kérheti az egyenlő arány megváltoztatását.

Özvegyi nyugdíj házastársak esetében bármilyen rövid házasságnál megállapítható a házastárs halála esetén. Kivételt képez a szabály alól a nyugdíjkorhatár betöltését követően kötött házasság, ez esetben ugyanis legalább öt éve fennálló házasság esetén jár az özvegyi nyugdíj, vagy akkor, ha a házasságból, korábbi együttélésből gyermek származott.

Előfordul az az eset is, amikor a házastársak elválnak akár hosszú házasságot követően is, majd élettársi együttélésben folytatják további életüket. Fontos tudni, hogy ilyen esetben az özvegyi nyugdíjra jogosító élettársi együttélési időbe a korábbi házasságban történő együttélés nem számítható be még akkor sem, ha a házasság felbontása és az élettársai együttélés kezdete között időbeli megszakítás nem volt.

Először ideiglenes özvegyi nyugdíj

Az özvegyi nyugdíj az elhunyt halálát követő egy éven át ideiglenes özvegyi nyugdíjként, ezt követően, ha az erre vonatkozó feltételek teljesülnek, özvegyi nyugdíjként folyósítható.

Két esetben egy évnél hosszabb ideig is jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj. Egy éven túl, a gyermek tizennyolc hónapos koráig jár az ellátás, ha tizennyolc hónaposnál fiatalabb gyermek maradt hátra, ha a gyermek beteg, vagy fogyatékos a nyugellátás a gyermek három éves koráig jár.

Özvegyi nyugdíj

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj leteltét követően özvegyi nyugdíjra jogosult az özvegy, ha betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy megváltozott munkaképességű, vagy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosító fogyatékos vagy legalább két egészséges gyermekről gondoskodik.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 4.§ (1) bekezdés k) pontja szerint e törvény alkalmazásában megváltozott munkaképességű az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota  legfeljebb ötven százalékos.

A hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások) szempontjából fenti rendelkezés szerint  megváltozott munkaképességű az a személy, akinek egészségi állapota legfeljebb ötven százalékos mértékű.

Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, akinek esetében az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike

  • a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
  • a házastárs 1993. február 2-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

Előfordul az az eset is, hogy az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik, majd a jogosító feltételek valamelyike később ismét bekövetkezik, például az özvegy ismét megváltozott munkaképességűvé válik, vagy korábban árvaellátásra jogosult gyermek nevelése címén kapta az özvegyi nyugdíjat, amely megszűnt az árvaellátás megszűnése miatt, de később egy másik jogosító feltétel, a nyugdíjkorhatár betöltése bekövetkezett.

Az özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az nem házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

  • a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
  • a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

Az ellátás mértéke

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan, az özvegyi nyugdíj harminc százaléka annak a nyugellátásnak, amely az elhunytat megillette, vagy megillette volna.

Továbbra is hatvan százalékos mértékű az özvegyi nyugdíj annak az özvegynek, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy megváltozott munkaképességű, de ellátásra nem szerzett jogot.


Kapcsolódó cikkek:


A főállású anyaság és a nők 40
2019. december 4.

A főállású anyaság és a nők 40

A gyermeknevelési támogatás (a köznapi nyelvben főállású anyaság) időtartama indokolt esetben beszámítható-e a negyven éven belül szükséges legalább harminckét év keresőtevékenységbe, lehet-e munkaviszonynak tekinteni ezt a tevékenységet?

PM: egészségügyi potyautasokat is szűr az új járulék-törvény
2019. december 2.

Ha az Országgyűlés elfogadja az új társadalombiztosítási törvényt, akkor jövőre az adminisztrációs terhek jelentős csökkentésén túl az egészségügy potyautasait automatikusan kiszűri a törvény rendelkezései alapján felálló új rendszer - közölte a Pénzügyminisztérium (PM).