Alig takarékoskodunk nyugdíjas korunkra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarok többsége tudatában van annak, hogy nem számíthat annyi nyugdíjra, amennyit szeretne, 58 százalék mégsem rendelkezik semmilyen saját nyugdíj-előtakarékossági megoldással; a megtakarítások nagy részét biztosításokban, önkéntes nyugdíjpénztárakban tartják, a befektetési alapokkal szemben félelem tapasztalható – derül ki a Raiffeisen Capital Management (RCM) megbízásából a GfK Hungária által készített tanulmányból.


Bacher János, a GfK Hungária ügyfélszolgálati részlegének vezetője elmondta: a magyarok csupán 22 százaléka tartja rendkívül fontosnak és 34 százaléka fontosnak, hogy maga is gondoskodjon nyugdíjáról. A magasabb képzettség és magasabb jövedelem nagyobb öngondoskodási hajlandósággal párosul, s az utóbbi az életkor előrehaladtával erősödik.

A nyugdíj-előtakarékosságot fontosnak tartók 40 százalékát az motiválja, hogy nyugdíjas korukban se kelljen szűkölködniük, egy másik nagyobb csoport (19 százalék) az állami nyugdíjrendszer bizonytalanságaitól fél, a harmadik (16 százalék) pedig úgy gondolja, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéséhez. Az öngondoskodást elutasítók (12 százalék) csaknem ötöde ezt pénzhiánnyal indokolja, 15 százalék szerint a nyugdíjas kor még messze van, 14 százalék pedig az egész nyugdíjrendszert túl bizonytalannak tartja ahhoz, hogy előre takarékoskodjon.

A nyugdíjelvárások a kutatás szerint túl magasak és sok esetben minden alapot nélkülöznek: százból harminc válaszadó jelenlegi munkajövedelmét szeretné majd megkapni nyugdíjként, hatvan százalék pedig legalább jövedelme 70 százalékát, közülük ugyanakkor csak 7 százalék gondolja úgy, hogy ez reális cél. A többség (68 százalék) beismeri, hogy ezeknek a céloknak az eléréséhez a jelenlegi nyugdíj-előtakarékossága nem lesz elegendő.

Akik takarékoskodnak, a kutatás szerint inkább a rendszeres – havi vagy negyedéves -, kisebb összegű megtakarításra helyezik a hangsúlyt, kevés az egyszeri nagy befektetés. A rendszeresen takarékoskodók átlagosan 90 ezer forintot tesznek félre évente, s a többség pár éves befektetésben gondolkodik, 10-20-30 évesben csak 40 százalék.

Mint a kutatásból kiderül, a magyarok hosszú távú előtakarékossági befektetésként szinte egyáltalán nem számolnak a befektetési alapokkal. Az első helyen – 18 százalék – a nyugdíjalapokba való önkéntes befizetés áll, 11 százalék a klasszikus életbiztosítást, 7 százalék a befektetési egységekhez kötött életbiztosítást részesíti előnyben, 5 százaléknak takarékbetéte van, s csupán a megkérdezettek 1 százaléka használja ki a befektetési alapok nyújtotta lehetőségeket.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 16.

Így lehet rokkantsági ellátásból nyugdíj

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nemcsak azok számára nyitja meg a nyugdíj-igénylés lehetőségét, akik megelőzőleg folyamatosan dolgoztak. Megnyílik ez a lehetőség azok számára is, akik egészségi állapotuk miatt rokkantsági ellátásban részesülnek.

2024. május 13.

Árvaellátás unoka és testvér részére

A hozzátartozói nyugellátások között van néhány ritkábban előforduló, kevésbé ismert hozzátartozó nyugellátás is. Az egyik ilyen ellátás az árvaellátás keretében található: az unoka, illetve a testvér árvaellátása, a másik a szülői nyugdíj.