Átalányadózó egyéni vállalkozók nóvuma, a göngyölítéses módszer (1. rész)
Július első napjaiban fogják a könyvelők és az adózók először alkalmazni a göngyölítéses módszert. Sorozatunkban bemutatjuk a szabályozás elméleti hátterét, és konkrét példákkal is segítünk.
A tavaly nyári nagy adómódosítások, amelyek elsősorban a katás adózókat célozták, azt eredményezték, hogy akik folytatni kívánták a tevékenységüket, azok többnyire az átalányadózásra voltak kénytelenek váltani, annak minden kihívásával. A kihívások azonnal megmutatkoztak a havi bevallási kötelezettségben, olyan fogalmakkal kellett megismerkedni, mint bevétel, költséghányad, jövedelem, adómentes rész, minimum járulék, stb.
A jogalkotó érzékelve a jelentős többletterheket, amellyel a vállalkozók szembesültek, igyekezett némi könnyítést is beépíteni a rendszerbe. Ezek körébe sorolható a negyedéves bevallási és fizetési szabály bevezetése, valamint a göngyölítéses módszer is. Jelen cikksorozat utóbbi témára fókuszál, annak apropóján, hogy július első napjaiban fogják a könyvelők, adózók először alkalmazni a módszert. A cikkekben bemutatom a szabályozás elméleti hátterét, de lesznek gyakorlati példák is, magyarázattal.
A 2023 előtti szabályozásnak több nagy igazságtalansága is volt, ilyen volt például, hogy az adómentes jövedelem összegét az év elejére allokálta, ehhez kapcsolódtak a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetési szabályok. Így amint „elfogyott” a nullás tb-járulék, illetve szochó-alap, a vállalkozónak a bevétel teljes összegéből kellett a járulékokat fizetnie. Szintén nagyon kiszolgáltatottak voltak a projekt-jellegű tevékenységet folytatók, hiszen adott hónapban kimagasló járulék- és szochó-fizetési kötelezettségük volt, addig a következő hónapokban nem tudták – úgymond – porlasztani a bevételeik utáni kötelezettségeket, kötelezően meg kellett fizetniük a minimum járulékot, adót.
A tavaly ősszel elfogadott szabályoknak köszönhetően a göngyölítéses módszer lehetővé teszi, hogy az ugyanakkora éves jövedelemmel rendelkező adózók ugyanakkora tb-járulékot és szochót fizessenek a jövedelem megszerzésének időpontjától függetlenül.
A társadalombiztosról szóló törvény 40. § (2) bekezdése definiálja a göngyölítéses módszert, így az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.
Látszólag egyetlen mondatról van szó, azonban ha számba vesszük a teendőket, akkor öt lépés rajzolódik ki, amelyek egymást követő megtételével jutunk el a tb-járulék alapjához, illetve összegéhez. Az öt lépés tehát: az év elejétől havonta kell megállapítani a tb-járulék alapját (1), a tárgynegyedév utolsó napjáig (2), meg kell állapítani az szja-köteles jövedelmet (3), amelyet csökkenteni kell a korábbi negyedévben járulékalapként figyelembe vett összeggel (4), végül az így kapott összeget el kell osztani annyi hónappal ahány hónapban az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya a tárgynegyedévben akár csak egyetlen napig is fennállt (5).
Ezeket a lépéseket részletesen meg fogjuk ismerni a következő cikkekben.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.
