Az állami nyugdíj a magyarok mentsvára


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelenleg még aktív, 30-59 éves magyarok 82 százaléka fontosnak tartja az öngondoskodást, mégis főleg az állami nyugdíjra számítanak – derül ki a K&H Biztosító felméréséből.

A lakosság 15 százaléka teljes egészében az állami nyugdíjra támaszkodik majd időskorában, 42 százalékuk pedig főként az államtól kapott juttatásból tervezi megélhetését, kismértékben kiegészítve más forrásból időskorukban – mutatta be online sajtótájékoztatón a K&H legújabb felmérésének eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője csütörtökön

Nyugdíjcélú megtakarítással a lakosság 28 százaléka rendelkezik a felmérés szerint. A kutatásban megkérdezettek legnagyobb mértékben, 38 százalékban az önkéntes nyugdíjpénztárt jelölték meg, mint megtakarítási formát, második helyen, 20 százalékban pedig a nyugdíjcélú biztosítást. Mindemellett ingatlanból (20 százalék), vállalkozásból (13 százalék) vagy családi segítségből (9 százalék) egészítenék ki az államitól kapott nyugdíjat.

Azok, akik tettek félre idősebb korukra, átlagosan 1,8 millió forintot halmoztak fel eddig, de a többség jelenleg kevesebb, mint 500 ezer forintnál tart – ismertette Székely Pálma utalva arra, hogy a gondtalan nyugdíjas évekért 21 millió forintos megtakarításra lenne szükség.

A megkérdezettek 40 százaléka vallotta azt, hogy a járvány miatt kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas éveire. Székely Pálma kiemelte, hogy minél jobban érintett valakit a járvány, annál kevésbé akar a hosszú távú pénzügyekkel, a nyugdíjas évekre való takarékoskodással foglalkozni.

Székely Pálma felhívta a figyelmet arra, hogy jóval nagyobb tudatosságra lenne szükség össztársadalmi szinten a nyugdíjkilátások javulása érdekében. Mint mondta, a jelenleg érvényes szabályozás alapján, a most nyugdíjba vonulók keresetük 70-80 százalékát kapják meg juttatásként, míg a 2040-ben nyugdíjazottak mindössze 30 százalékát. Újságírói kérdésre kiegészítette azzal, hogy arány csökkenésének okai a demográfiai tendenciákra vezethetők vissza.

A megkérdezettek közül tízből heten vallották azt, hogy a nyugdíjkorhatárig dolgozni fognak. Idén 12 százalék jelezte, hogy korhatár előtt nyugdíjba vonulna, ezen belül a nők aránya volt lényegesen magasabb, 19 százalék, míg a férfiak mindössze 3 százaléka tervezi, hogy hamarabb felhagyjon a munkával.

A pénzintézet reprezentatívnak tekinthető felmérése során 500 főt kérdezett meg online módon fele-fele arányban nőket és férfiakat, amelyen belül a budapestiek aránya 17 százalékot tett ki.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Hogyan kérhetünk igazolást a szolgálati időről?

Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonuláshoz, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.

2024. június 17.

Diákmunka: hogyan lehet dolgozni árvaellátás mellett?

A nyári iskolai szünetben sok diák dolgozik rövidebb, hosszabb ideig. Ezzel kapcsolatban merül fel a kérdés, hogy árvaellátásban részesülő diák esetén a keresőtevékenység befolyásolja-e az árvaellátás folyósítását.