Az EU a minimáljövedelem-rendszerek tagállami frissítésére szólított fel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése érdekében az Európai Bizottság szerdán kiadott ajánlásában a minimáljövedelem-rendszereik korszerűsítésére szólította fel az európai uniós tagállamokat.

A brüsszeli testület közleményében emlékeztetett arra, hogy a megfelelő minimumjövedelemről szóló ajánlás teljesítése képessé teszi a tagállami minimáljövedelem-rendszereket arra, hogy kiemeljék az embereket a szegénységből, miközben előmozdítják a munkaképes lakosság munkaerőpiaci integrációját.

A minimumjövedelemnek és a szociális védőhálóknak megfelelő ösztönzőket és támogatást kell nyújtaniuk azon kedvezményezettek számára, akik dolgozni tudnak, hogy visszailleszkedjenek a munkaerőpiacra. Kialakításuknak segítenie kell a zöld és digitális átállásban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását is azáltal, hogy támogatja a munkaerőpiaci átmeneteket és a hátrányos helyzetű csoportok aktív részvételét – foglalt állást az uniós javaslattevő és végrehajtó testület.

Kiemelték: a megfelelő minimumjövedelem az emelkedő energiaárak és az Ukrajna ellen indított orosz háború miatti infláció jelenlegi összefüggésében különösen fontos, mivel a jövedelemintézkedéseket kifejezetten a kiszolgáltatott csoportok javára lehet fordítani. Az ajánlás segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy a 20 és 64 éves közötti lakosság legalább 78 százaléka foglalkoztatott legyen – írták.

Az Európai Bizottság egyebek mellett azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy átlátható és megbízható módszertan segítségével határozzák meg a jövedelemtámogatás szintjét. A támogathatósági kritériumoknak átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük. A minimáljövedelem-rendszereknek reagálniuk kell a társadalmi-gazdasági válságokra, például a jogosultsággal kapcsolatos további rugalmasság bevezetésével. A tagállamoknak továbbá legkésőbb 2030 végéig el kell érniük a megfelelő szintű jövedelemtámogatást, miközben meg kell őrizniük az államháztartás fenntarthatóságát – írta közleményében az Európai Bizottság.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2016. december 16.

A jóléti rendszerek kialakulása – 1. rész

Miért olyan magasak az adók? Romokban a nyugdíjrendszer, az egészségügy, az oktatási rendszer vergődik. A kérdés és a kritikus megállapítások gyakran elhangzanak, abba már ritkábban gondolunk bele, hogy ezek között szoros összefüggés van. Érdemes egy kicsit bővebben is megvizsgálni a társadalombiztosítási, illetve – kicsit bővebben – a jóléti rendszerek kialakulását, történetét.

2021. december 10.

A boldog emberek országa – Finnország

Ha a finnek boldogságának okát kutatjuk, akkor azt alighanem a fejlett jóléti államban és a szolgáltatások magas színvonalában találjuk meg. A magas adókat ugyan a finnek sem kedvelik, de a cserébe kapott szolgáltatásokkal nagyon is elégedettek.
2021. december 8.

A svéd modell – magas adók ellenére versenyképes gazdaság

A svéd szociális-gazdasági modell a neoliberális közgazdasági iskola számára a zavarba ejtő, nehezen megmagyarázható kivételek közé tartozik: a magas adók mellett is folyamatosan versenyképes a gazdaság és fejlett a jóléti rendszer, a gondoskodó állam is hosszú távon fenntarthatónak bizonyult.