Így is lehet szolgálati időt szerezni
A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Jó tudni, hogy szolgálati időt megállapodással is lehet szerezni.
Egészségügyi szolgáltatások: hogyan módosul a jogosultság? Koronavírus
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ez a helyzetre tekintettel adekvát megoldásnak tűnik, de még ezekben az időkben is fontos a lehetőségeket körültekintően vizsgálni, s a munkavállalók felé korrekt tájékoztatással élni az alkalmazott megoldás hatásairól, következményeiről, így ebben az esetben például arról is, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt a biztosítási jogviszony az általában alkalmazandó főszabály szerint szünetel. Mivel a mostani helyzetben ez már tarthatatlan volt, a Kormány április 7-i bejelentése után tegnap megjelent, és 2020. április 22-én hatályba is lépett a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében…
Ez a helyzetre tekintettel adekvát megoldásnak tűnik, de még ezekben az időkben is fontos a lehetőségeket körültekintően vizsgálni, s a munkavállalók felé korrekt tájékoztatással élni az alkalmazott megoldás hatásairól, következményeiről, így ebben az esetben például arról is, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt a biztosítási jogviszony az általában alkalmazandó főszabály szerint szünetel.
Mivel a mostani helyzetben ez már tarthatatlan volt, a Kormány április 7-i bejelentése után tegnap megjelent, és 2020. április 22-én hatályba is lépett a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, ami a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a munkáltatóra hárítja az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését a munkavállaló után, így a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
Ebben az esetben a 2020. május 1-jétől esedékes havi bevallásában a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg az érintett munkavállalók után.
Fontos azonban különösen hangsúlyozni, hogy a fenti könnyítés egy a veszélyhelyzetre figyelemmel alkalmazandó speciális rendelkezés. A veszélyhelyzet utáni 61. naptól a főszabály lép ismét életbe! Ez azt jelenti, hogy fizetés nélküli szabadsággal induló biztosítási jogviszony szünetelés idején az érintettet terheli az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének kötelezettsége például az orvosi ellátásra, illetve a gyógyszerár-támogatásra való jogosultság érdekében mindaddig, míg az biztosítási jogviszony szünetel.
Ez akkor is így van, ha az a közkeletű, s „városi legenda”-ként sokak által ismert tévedés, ami szerint a fizetés nélküli szabadság első 45 napja idejére még fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, eddig is sokakban keltette azt az érzetet, hogy ilyen időszakban jogosultak az átmenetileg nem dolgozók. A „45 napos szabály” azonban nem erre vonatkozik! Az kizárólag abban az esetben nyer alkalmazást, amikor a biztosítási jogviszony megszűnik.
Egészen pontosan a biztosítási jogviszony megszűnését követően az alábbi feltételek mentén lesz a hajdani munkavállalónak jogosultsága az egészségügyi szolgáltatásra:
• amennyiben a jogviszony megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt az eü. szolgáltatási jogosultság, akkor további 45 napig fennmarad,
• amennyiben 45 napnál rövidebb ideig tartott ez a megszakítás nélküli időszak, akkor annak megfelelő időtartamig áll fenn a jogviszony megszűnése után, illetve
• a korábbi jogviszony legalább 45 napig fennállt, de az utolsó jogosultsági feltételt megalapozó jogviszony ennél rövidebb volt, ám a két jogosultsági feltétel (pl. két egymást követő munkaviszony) között 30 napnál kevesebb idő telt el, úgy szintén további 45 napig igénybe vehető az egészségügyi szolgáltatás.
Miután a fentiekben említett, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó speciális rendelkezés hatályát veszíti majd, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság érdekében a fizetés nélküli szabadság idején a járulékfizetési kötelezettség előírását ismét a NAV által rendszeresített, elektronikus úton is benyújtható nyomtatványon (20T1011) kell majd kezdeményeznie az érintettnek, akit ezt követően terhel majd a havi 7.710 Ft megfizetésének kötelezettsége.
Az időszakos változás lényege tehát, hogy a fizetési kötelezettséget a munkáltatóra terheli át a kormányrendelet ebben az időszakban, de a járulék megfizetésével több tévesen megjelent információval ellentétben most sem keletkezik majd biztosítási jogviszonyt, illetve szolgálati idő – kizárólag az egészségügyi ellátás igénybevételére jogosítja majd az érintetteket!
A cikk szerzője: Barabás Miklós, társadalombiztosítási szakember, közgazdász, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.
