Egészségügyi szolgáltatások: hogyan módosul a jogosultság? Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ez a helyzetre tekintettel adekvát megoldásnak tűnik, de még ezekben az időkben is fontos a lehetőségeket körültekintően vizsgálni, s a munkavállalók felé korrekt tájékoztatással élni az alkalmazott megoldás hatásairól, következményeiről, így ebben az esetben például arról is, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt a biztosítási jogviszony az általában alkalmazandó főszabály szerint szünetel. Mivel a mostani helyzetben ez már tarthatatlan volt, a Kormány április 7-i bejelentése után tegnap megjelent, és 2020. április 22-én hatályba is lépett a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében…

Ez a helyzetre tekintettel adekvát megoldásnak tűnik, de még ezekben az időkben is fontos a lehetőségeket körültekintően vizsgálni, s a munkavállalók felé korrekt tájékoztatással élni az alkalmazott megoldás hatásairól, következményeiről, így ebben az esetben például arról is, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt a biztosítási jogviszony az általában alkalmazandó főszabály szerint szünetel.

Mivel a mostani helyzetben ez már tarthatatlan volt, a Kormány április 7-i bejelentése után tegnap megjelent, és 2020. április 22-én hatályba is lépett a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, ami a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a munkáltatóra hárítja az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését a munkavállaló után, így a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

Ebben az esetben a 2020. május 1-jétől esedékes havi bevallásában a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg az érintett munkavállalók után.

Fontos azonban különösen hangsúlyozni, hogy a fenti könnyítés egy a veszélyhelyzetre figyelemmel alkalmazandó speciális rendelkezés. A veszélyhelyzet utáni 61. naptól a főszabály lép ismét életbe! Ez azt jelenti, hogy fizetés nélküli szabadsággal induló biztosítási jogviszony szünetelés idején az érintettet terheli az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének kötelezettsége például az orvosi ellátásra, illetve a gyógyszerár-támogatásra való jogosultság érdekében mindaddig, míg az biztosítási jogviszony szünetel.

Ez akkor is így van, ha az a közkeletű, s „városi legenda”-ként sokak által ismert tévedés, ami szerint a fizetés nélküli szabadság első 45 napja idejére még fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, eddig is sokakban keltette azt az érzetet, hogy ilyen időszakban jogosultak az átmenetileg nem dolgozók. A „45 napos szabály” azonban nem erre vonatkozik! Az kizárólag abban az esetben nyer alkalmazást, amikor a biztosítási jogviszony megszűnik.

Egészen pontosan a biztosítási jogviszony megszűnését követően az alábbi feltételek mentén lesz a hajdani munkavállalónak jogosultsága az egészségügyi szolgáltatásra:

• amennyiben a jogviszony megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt az eü. szolgáltatási jogosultság, akkor további 45 napig fennmarad,
• amennyiben 45 napnál rövidebb ideig tartott ez a megszakítás nélküli időszak, akkor annak megfelelő időtartamig áll fenn a jogviszony megszűnése után, illetve
• a korábbi jogviszony legalább 45 napig fennállt, de az utolsó jogosultsági feltételt megalapozó jogviszony ennél rövidebb volt, ám a két jogosultsági feltétel (pl. két egymást követő munkaviszony) között 30 napnál kevesebb idő telt el, úgy szintén további 45 napig igénybe vehető az egészségügyi szolgáltatás.

Miután a fentiekben említett, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó speciális rendelkezés hatályát veszíti majd, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság érdekében a fizetés nélküli szabadság idején a járulékfizetési kötelezettség előírását ismét a NAV által rendszeresített, elektronikus úton is benyújtható nyomtatványon (20T1011) kell majd kezdeményeznie az érintettnek, akit ezt követően terhel majd a havi 7.710 Ft megfizetésének kötelezettsége.

Az időszakos változás lényege tehát, hogy a fizetési kötelezettséget a munkáltatóra terheli át a kormányrendelet ebben az időszakban, de a járulék megfizetésével több tévesen megjelent információval ellentétben most sem keletkezik majd biztosítási jogviszonyt, illetve szolgálati idő – kizárólag az egészségügyi ellátás igénybevételére jogosítja majd az érintetteket!

A cikk szerzője: Barabás Miklós, társadalombiztosítási szakember, közgazdász, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.



Kapcsolódó cikkek

2021. október 26.

Egyéni vállalkozó és a szolgálati idő

Az egyéni vállalkozó biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott bevallást eszközölt, abban megjelölt és adott év hatályos jogszabályai alapján meghatározott mértékű járulékot fizetett, valamint egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Sok esetben azonban egy-egy feltétel hiányzik, melyek együttes teljesítéséről a nyugdíjat igénylők nem is tudnak. Jogeset.

2021. október 19.

A csecsemőgondozási díjról röviden

Szakmai videósorozatunk következő részében a csecsemőgondozási díj legfontosabb szabályait ismerteti dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogász. Elmondja, kinek és mikor jár a csed, miként változott idén a szabályozás, és milyen tevékenységeket lehet végezni a csed folyósítása mellett.

2021. október 18.

Nyugdíjprémiumot fizetnek novemberben – íme a részletek

A friss kormányrendelettel 2021-ben is megvalósul a nyugellátásban és egyes más ellátásokban részesülők részére a nyugdíjprémium, illetve a meghatározott más ellátások esetében az egyszeri juttatás kifizetése.