Mikor vonulhat nyugdíjba a tanár a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerint?


A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény tartalmazza a pedagógusok nyugdíjba vonulási lehetőségeivel kapcsolatos szabályokat is. Ebben az írásban összehasonlításra kerülnek a közalkalmazotti jogviszonyból és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból történő nyugdíjba vonulási lehetőségekkel kapcsolatos rendelkezések.

Releváns jogszabály:

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény

Nyugdíj szempontból mindkét jogviszonyból történő nyugdíjba vonulásnál az általános nyugdíjazási szabályokra kell figyelemmel lenni.

Ki vonulhat öregségi nyugdíjba ebben a tanévben?

Az öregségi nyugdíj korhatár

Öregségi nyugdíjkorhatár

– aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

– aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

– aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

– aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

– aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

– aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

A tanév során 2023-ban az 1958-ban születettek töltik be nyugdíjkorhatárukat a 65. életévet. 2024-ben az 1959-ben születettek következnek 65. születésnapjukon érve el nyugdíjkorhatárukat.

Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati idő szükséges. Minél hosszabb szolgálati idővel rendelkezünk azonban, annál magasabb lehet a nyugdíj összege.

Korhatár előtti lehetőség – „nők 40”

Életkortól függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő is, aki legalább negyven év, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának megállapításához szükséges jogosultsági idővel rendelkezik.

Attól a naptól kezdve, amikor ez a jogosultsági idő megszerzésre került, bármikor dönthet úgy a hölgy, hogy igénybe veszi ezt a kedvezményes nyugellátást.

A közalkalmazotti, és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonulásra tekintettel

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti szabályrendszere jelentősen eltér a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályrendszerétől, annál sokkal kötöttebb.

Ugyanez mondható el a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: T.) szabályrendszeréről is.

A Kjt. 25.§ (2) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető többek között közös megegyezéssel, lemondással, felmentéssel.

A T. 46.§ (2) bekezdése ugyanígy rendelkezik.

A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódó jogviszony megszüntetés szempontjából fenti három jogviszony megszüntetési mód vehető számításba.

A jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

A Kjt. 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint közös megegyezéssel megszüntethető a közalkalmazotti jogviszony.

A T. 46.§ (2) bekezdés b) pontja ugyanígy rendelkezik a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetésére nézve.

A közös megegyezés mindkét esetben érvényesülhet, a felek bármilyen időpontra, akár azonnalra is, meghatározhatják a jogviszony megszűnésének napját.

Ebben az esetben azonban természetesen felmentési idő és végkielégítés sincs, de ha fontos, hogy már a nyugdíjkorhatár elérésekor befejezhesse a munkát a pedagógus, ez a megoldás is választható.

A leggyakoribb kérés a jogviszony megszüntetése felmentéssel

A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személyek a legtöbb esetben felmentéssel szeretnék megszüntetni jogviszonyukat nyugdíjba vonuláskor.

Eltérő szabállyal találkozunk azonban a Kjt-ben a felmentés kérdésénél a nyugdíjkorhatár betöltéséhez, illetve a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevételéhez kapcsolódóan.

Nem változik ez a helyzet a T. szabályozásában sem.

Korhatár betöltéséhez kötődő nyugdíjba vonulás

A közalkalmazotti jogviszonynál – eltérően az Mt. által szabályozott területtől – a nyugdíjjogosultság, illetve a nyugdíjban részesülés nevesített felmentési ok.

A Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.

A T. 49.§ (1) bekezdés e) pontja szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel megszüntethető, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül.

Nyugdíjasnak minősül mindkét jogviszony vonatkozásában az érintett, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság).

Eltérés a két jogviszony esetében az, hogy a T. a Kjt-től eltérően nem határozza meg a nyugdíjasnak minősülés időpontját. A gyakorlatban azonban ez nem jelent nagy különbséget, mert az érintett személy legkorábban a korhatár betöltésétől tekinthető nyugdíj jogosultnak. A Kjt. szerint ez az időpont már a felmentés közlésekor is betöltésre kerülhet, nem csak később, a felmentési idő kezdetekor.

„Nők 40”

Kötelezően írja elő a Kjt. a felmentést a 30. § (4) bekezdésben arra az esetre, ha a közalkalmazott kéri felmentését a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevétele érdekében.

A rendelkezés szerint a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szükséges negyven év jogosultsági idő feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.

A jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni. (l: Kjt. 30.§ (5) bekezdését)

Ugyanígy szabályoz a T. 49.§ (2) bekezdése is, ebben a kérdésben semmilyen változás nincs.

A felmentési idő

A felmentési idő mindkét jogszabály szerint legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg.

E két időpont között a felmentési idő hossza a jogviszonyban töltött időszak hosszától függ.

A felmentési idő hatvan napos időtartama öt év jogviszony esetén kezd növekedni egy hónappal.

A hatvan napos felmentési idő a jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal nő meg, így éri el a nyolc hónapos maximumot.

A felmentési idő legalább felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól. (l: Kjt. 33.§ (3) bekezdését)

Annak nincs akadálya, hogy ennél az időszaknál hosszabb, akár a teljes felmentési időre mentesítést adjon a munkáltató a munkavégzés alól, de ez a kedvezmény nem kényszeríthető ki.

Ugyanígy rendelkezik a T. 52.§ (7) bekezdése is.

Mikor kezdődik a felmentési idő?

Nagyon lényeges dolog, hogy a közalkalmazotti jogviszony nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódó felmentéssel történő megszüntetése esetében a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján kívánja meg a Kjt. a nyugdíjasnak minősülést, azaz a nyugdíjkorhatár betöltését.

Bár van egy kis eltérés ettől a T. rendelkezéseinél, de a végeredmény ugyanaz lesz,

mindkét esetben bár a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, megtörtént a nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges szolgálati idő is megszerzésre került, a nyugdíjba vonulás mégis halasztódik egy kicsit, mert az csak a felmentési idő leteltekor következik be.

A felmentési idő pedig általában a maximális hosszúságú ezekben az esetekben, azaz nyolc hónap.

Jogosult lesz azonban az érintett nyugdíjnövelésre a korhatár betöltését követően a nyugdíj megállapítása nélkül szerzett szolgálati idő alapján.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 21.§ (2) bekezdése szerint aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden harminc naptári nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. (például a nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdődő nyolc hónapos felmentési idő esetén négy százalékos nyugdíjnövelés szerezhető)

Ha a nyugdíjba vonulás bármilyen oknál fogva ennél az időpontnál, a felmentési idő letelténél sürgősebb, közös megegyezés, végső megoldásként a jogviszonyról történő lemondás jöhet számításba, ez utóbbi esetben azonban a lemondási idővel számolnunk kell.

Szerző: Molnárné Dr. Balogh Márta


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.