Egyszerűsödik az ügyintézés a családtámogatások kapcsán és nem kérik a tanulói jogviszony igazolását az új törvény alapján


A salátatörvény elfogadásával egyszerűbb ügyintézés, gyorsabb támogatáshoz jutás és csökkentett adminisztrációs teher várható.


Releváns jogszabályok:

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 

2005. évi CLXXIV. törvény a fiatalok életkezdési támogatásáról 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 

2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról 


Június elején fogadta el a Parlament a családok ügyintézésének egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXVIII. törvényt (a továbbiakban: salátatörvény), melynek részei fokozatosan lépnek hatályba: egyes rendelkezéseit júliustól 1-től, míg a többit szeptember 1-től, 2024. január 1-től, 2024. július 1-től, illetve bizonyos szakaszait csupán 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

A törvény megalkotásának a célja az, hogy az adminisztratív terheket csökkentsék, ezért ennek érdekében a rendszer egyszerűsítésére törekszenek, melynek végső célja, hogy a családok könnyebben és gyorsabban jussanak hozzá a támogatásokhoz. A salátatörvény következtében a tanulói és hallgatói jogviszony igazolásának kötelezettsége is csökken, valamint a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítása automatikussá válik bizonyos esetekben. Mindezek mellett a hozzátartozók közötti erőszak elleni küzdelem hatékonyságának növelése érdekében külön módszertani szervezet kijelölésére ad felhatalmazást a jogszabály.

Az alábbiakban néhány fontosabb, érdemi módosítást bevezető szakaszt tekintünk át.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

A salátatörvényhez fűzött részletes indokolás szerint a módosítás felhatalmazást ad arra, hogy a hozzátartozók közötti erőszak elleni hatékony fellépés további erősítése érdekében a kapcsolódó módszertani feladatok összehangolt ellátásával a kultúráért és innovációért felelős miniszter a családpolitikáért való felelőssége keretében külön szervezetet bízzon meg. Továbbá meghatározásra kerültek a hozzátartozók közötti erőszak elleni fellépéssel összefüggésben kijelölt módszertani szervezet feladatai, így a kijelölt szervezet feladatkörében:

  • szakmai szempontból monitorozza a hozzátartozók közötti erőszak áldozatait segítő ellátórendszert,
  • szakmai iránymutatásokat, ajánlásokat és útmutatókat fogalmaz meg,
  • szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos javaslatot fogalmaz meg,
  • a hozzátartozók közötti erőszak áldozatait segítő ellátórendszer működésével kapcsolatban statisztikát vezet,
  • a hozzátartozók közötti erőszak tárgyában és az áldozatokat segítő ellátórendszer működésével kapcsolatban kutatásokat folytat,
  • a hozzátartozók közötti erőszak áldozatait segítő ellátórendszerben dolgozók számára továbbképzést és tapasztalatcserét biztosít, valamint
  • szakmai tanácsadást nyújt.

A családpolitikáért felelős miniszter a kijelölt szervezet feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

Az eddigi kérelemre induló eljárás helyett a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) megállapítása hivatalból induló eljárás keretében fog történni azon szülő esetében, aki gyermeke után GYED-re volt jogosult és a gyermekgondozási díjra való jogosultság a gyermek 2., ikergyermekek esetén a 3. életévének betöltésével szűnt meg.

A Ptk. szülői felügyelettel kapcsolatos változásai miatt módosul a családi pótlék 50-50%-os megosztásáról szóló szabályozás, azért, hogy a különélő szülők egyike is benyújthassa a megosztás iránti kérelmet. Így a vér szerinti apa is jogosulttá válhat az anyasági támogatásra, ha az anya elhunyt az igénylés előtt, és az apa gondoskodik a gyermekről.

Továbbá a Magyar Államkincstárnál bevezetett fejlesztés lehetővé teszi, hogy ügyfélkapus tárhelyre küldjék az eljárás során keletkező hivatalos iratokat akkor is, ha az eredeti kérelem papíralapú volt, de csak akkor, ha az ügyfél rendelkezik ilyen elérhetőséggel, és nem zárta ki a kapcsolattartás ezen formáját. Ez kényelmesebb és gyorsabb ügyintézést biztosít az ügyfeleknek, valamint csökkenti a hatóságok postaköltségét.

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

A salálatörvény módosítása azt a tényt ülteti át a gyakorlatból, hogy mivel a nevelésbe vett gyermekekkel és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőkkel kapcsolatos adatok a Magyar Államkincstár nyilvántartásában találhatók, ezért nincs szükség papíralapú vagy excel fájl formájú adatszolgáltatásra a jegyzőktől, járási hivataloktól, gyermekvédelmi szakszolgálatoktól vagy a szülőktől. Ezen adatszolgáltatások helyett a nyilvántartásból származó elektronikus adatátvitellel és feldolgozással történő országos adatszolgáltatás alkalmazható.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

A nemzeti köznevelésről szóló törvény ezen módosítása kimondja, hogy a tankötelezettség alatt (vagyis annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti) a tanulói jogviszony igazolása nem kérhető a tanulótól, kivéve törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott eseteket. A tankötelezettség lejártát követően a tanuló diákigazolvánnyal igazolhatja jogviszonyát, amennyiben az szükséges. Bírósági vagy közigazgatási eljárásban az érintett szervek az Oktatási Hivatalhoz fordulhatnak a tanulói jogviszony igazolásáért.

A salátatörvény rögzíti, hogy érettségi vizsgajelentkezés és középfokú felvételi vizsga értékelése ellen fellebbezésnek van helye, és a másodfokú hatóság a döntését elektronikusan és postai úton is közli az illetékes hatósággal és az iskolával. A módosítás értelmében a másodfokú hatóság elektronikusan benyújtott fellebbezés esetén értelemszerűen elektronikus úton közli döntését az illetékes hatósággal és a fellebbezővel, míg papíralapú fellebbezés esetén újítás, hogy szintén elektronikusan tájékoztatja az illetékes hatóságot, és a fellebbezőt az ügyintézési rendelkezésben foglalt kapcsolattartási módon, ennek hiányában postai úton értesíti.

A nemzeti felsőoktatási törvényben is rögzítésre kerül, hogy a hallgatói jogviszony – meghatározott kivételekkel – érvényes diákigazolvánnyal igazolható. Ha a hallgató jogviszonyának igazolása a bíróság vagy közigazgatási hatósági eljárásában szükséges, a bíróság vagy a hatóság megkeresheti a jogviszony igazolása céljából az Oktatási Hivatalt.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény és a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény rendelkezései módosításra kerültek a salátatörvény szabályaival a köznevelési törvény rendelkezéseivel összhangban a tanulói, hallgatói jogviszony igazolása tekintetében. A tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszonyát diákigazolvánnyal igazolja.

A szakképzésről szóló törvényben is rögzítésre kerül, hogy a tankötelezettség időtartama alatt a tanulói jogviszony igazolása – meghatározott kivétellel – a tanulótól nem kérhető. A tankötelezettség lejártát követő tanévtől a tanuló a tanulói jogviszonyát érvényes diákigazolvánnyal igazolhatja.

Ugyanaz a szabályozás abban az esetben, ha a tankötelezettség időtartama alatt a tanulói jogviszony igazolása bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásában szükséges: a bíróság vagy a hatóság megkeresheti a tanulói jogviszony igazolása céljából a szakképzési államigazgatási szervet.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 9.

Nyugdíj: hogyan kérhető az évek összeszámítása?

Az évek „összeszámítása” megtörténik kérés nélkül is, a hivatalból történő adategyeztetési eljárás során a jogszabály által előírt időpontban, de nincs akadálya annak sem, hogy valaki ezt korábban kérje. A kérelem évente csak egyszer nyújtható be.