Emelkedik az árvaellátás legkisebb összege


Az árvaellátásnak, csakúgy mint az öregségi nyugdíjnak úgynevezett minimum összege is van, ami jelenleg havi 24.250 forint. Az összeg jövő év elejétől 50.000 forintra emelkedik.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel. (Ettől a követelménytől a baleseti árvaellátás tér el, amely halálos üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén az elhunyt szülő szolgálati idejére tekintet nélkül megállapítható).

Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg az árvaellátás.

Az árvaellátás tizenhat éves korig alanyi jogon jár, azaz függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat. A tanulmányok folytatását a tankötelezettség teljesítése biztosítja.

A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor folyósítható, ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában,szakképző intézményben, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt.

Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a tanulói jogviszony a felnőttképzési jogviszony, illetve a hallgatói jogviszony betegség vagy szülés miatt szünetel.

Iskolai tanulmányok folytatása címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet időtartamára is jár.

Abban az esetben, ha az árva folyamatosan tanul, de tanulmányi szint váltása történik, azaz a középiskolai tanulmányok befejezését követően azonnal felsőfokú képzés kezdődik, a tanulmányok folytatása folyamatosnak tekintendő.

A felsőfokú tanulmányok megkezdéséről szóló, az oktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül.

Felsőfokú nappali képzés formájában folytatott tanulmányok esetén az ellátás a tanulmányok idejére jár, azaz a felsőoktatásról szóló törvény rendelkezése szerint az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga időszak utolsó napjáig.

Ha az árva betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, vagy várandóssága, gyermekszülés, vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt tanulmányait egyéni munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként végzi, e tanulói jogviszony alapján is jogosult az árvaellátásra.

Akkor is jogosult a gyermek az árvaellátásra, ha huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Az árvaellátás külföldön folytatott tanulmányok esetén is megilleti az árvát, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.

Előfordulhat, hogy a huszonötödik életéve betöltésekor az árva még nem fejezte be az ellátásra jogosultságot adó tanulmányait.

Erre a helyzetre nyújt segítséget az árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítási lehetősége.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása huszonötödik életévét betöltött, felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató árva részére engedélyezhető.

A meghosszabbításra az első alap, mester vagy osztatlan képzésben résztvevő személy számára van lehetőség a képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának időtartamára, legfeljebb azonban a huszonhetedik életév betöltéséig.

Az árvaellátás összege gyermekenként harminc százaléka az alapul szolgáló nyugdíjnak, azaz annak az öregségi nyugellátásnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Teljes árvák, azaz mindkét szülőjüket elveszített árvák esetén, illetve, ha az életben lévő szülő megváltozott munkaképességű, hatvan százalékos mértékben jár az árvaellátás.

A szülő az árvaellátás szempontjából akkor minősül megváltozott munkaképességűnek, ha egészségi állapota ötven százalékos, vagy kisebb.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani részére, amelynek összege számára előnyösebb.

Az árvaellátás tehát több gyermek esetén is gyermekenként az alapjául szolgáló nyugdíj harminc, illetve hatvan százalékos mértékében illeti meg az árvákat, eltérően attól az esettől, amikor az özvegyi nyugdíjra, illetve a szülői nyugdíjra egyidejűleg több személy jogosult, és közöttük a nyugellátást egyenlő arányban meg kell osztani.

Az árvaellátásnak, csakúgy mint az öregségi nyugdíjnak úgynevezett minimum összege is van. Az árvaellátás legkisebb összege jelenleg havi 24.250 forint, ez az összeg jövő év elején jelentős mértékben meg fog emelkedni, az 50.000 forint lesz havonta.

Az erről rendelkező jogszabály már megjelent a Magyar Közlöny 2021. május 19-i 92. számában.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendeletnek az egyszülős családok életkörülményeinek javítása érdekében történő módosításáról szóló 257/2021. (V.19.) Korm. rendelet 1.§-a szerint 2022. január 1-jétől az árvaellátás legkisebb összege 50.000 forint havonta.

Ez az összeg az újonnan megállapításra kerülő árvaellátások mellett a kivételes árvaellátás és a nemzetközi vonatkozású árvaellátások kivételével vonatkozik a már folyósított árvaellátásokra is, melyeket 50.000 forintra kell megemelni, ha összegük a 2022. januári nyugdíjemelést követően nem éri el az 50.000 forintot.

A nemzetközi vonatkozású árvaellátások, azaz a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alapján megállapított árvaellátás Magyarországot terhelő részét fentiek alapulvételével, a Magyarországot terhelő ellátásrész arányának megfelelően kell megemelni.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 24.

A tizenharmadik havi nyugdíjt tűzte a zászlóra Orbán Viktor

Harcolni kell azért, hogy gyorsabban megtörténjen a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállítása és a nyugdíjasok jövőre ne csak a második heti, hanem a harmadik, esetleg a negyedik heti többletet is megkaphassák – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

2021. szeptember 23.

Nyugdíj meghatározása és az egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozó (ideértve a kisiparosként, magánkereskedőként, kisipari, magánkereskedői igazolvány alapján főfoglalkozású vállalkozói tevékenységet folytató személyt is) biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott típusú és mértékű járulékot fizetett, bevallást eszközölt, egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Jogeset.

2021. szeptember 21.

Nyugdíj és a fizetés nélküli szabadság viszonya – jogeset

Fizetés nélküli szabadság esetén nem jár bér, előfordulási lehetőségeit az aktuálisan hatályban lévő Mt. szabályok határozzák meg. Van, amikor alanyi jogon jár a munkavállalónak, s van, amikor kérelmezni kell azt a munkáltatótól. Jogeset.