Ezt kell tudni a gyermekek otthongondozási díjáról 2022-ben


A beteg, tartós ápolást igénylő hozzátartozó személyes ápolását vállaló személy a szociális ellátások körében ápolási díjra, vagy gyermekek otthongondozási díjára lehet jogosult.

Az egyik eltérés a két ellátás között, hogy a gyermekek otthongondozási díja csak gyermek után jár, függetlenül azonban annak életkorától, az ápolási díj ápolásra szoruló hozzátartozó (tehát gyermek, vagy más hozzátartozó) után.

Gyermekek otthongondozási díjára (GYOD-ra) jogosult az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki a súlyos fogyatékosságból, vagy tartós betegségből eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekéről gondoskodik.

A gyermek súlyos fogyatékosságából vagy tartós betegségéből eredő egészségi állapotát jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleményben állapítja meg.

A betegség akkor tekinthető tartósnak az ellátás szempontjából, ha a gyermek egészségi állapotára tekintettel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul.

Ha a szülő nem tudja ellátni a gondozást (például megromlott egészségi állapota miatt) a szülőn kívül más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó számára is megállapítható a GYOD, ha a szülő ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították.

A GYOD havonkénti összege az ellátás bevezetésekor, 2019-ben 100.000 forint volt, 2020-ban 123.910 forint volt, 2021-ben már eléri a minimálbér nyolcvannyolc százalékát, azaz a 2021-es 167.400 forintos minimálbérre tekintettel a 147.312 forintot. 2022-ben az emelkedés tovább folytatódik, az ellátás összege eléri a minimálbér érvényes összegét.

A gyermekek otthongondozási díja egyidejűleg csak egy gyermekre tekintettel folyósítható, de a havonkénti összeg másfélszerese illeti meg a szülőt, ha a szülő több olyan gyermekéről is gondoskodik, akik után egészségi állapotuk alapján GYOD megállapítható lenne.

A GYOD mellett napi négy órában lehet keresőtevékenységet folytatni, vagy időkorlát nélkül, ha a munkavégzés otthon történik.

A GYOD melletti munkavégzés esetén a gyermekek után az általános munkajogi kedvezmények illetik meg a szülőt. Igy például a gyermekek utáni pótszabadság, és többlet pótszabadságként, további két munkanap jár a gyermek fogyatékosságára tekintettel.

Megkönnyíti a GYOD melletti munkavégzést, hogy a munkavállaló kérésére részmunkaidőt kell engedélyeznie a munkáltatónak a gyermek négy éves koráig, három vagy több gyermek esetén hat éves korig.

Ha a GYOD melletti munkavégzés három évesnél fiatalabb gyermek mellett történik, vagy a munkavállaló egyedül neveli tizenhat év alatti gyermekét, a kirendeléshez, (ideiglenesen más helységben végzett munkánál), a munkavállaló hozzájárulása kell.

A GYOD-ból nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezért nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent . Az ellátásban részesülő személy jogosult egészségügyi szolgáltatásra is.

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása megállapításához jogosultsági időnek számít a GYOD időtartama.

A negyven év jogosultsági időnél figyelembe vételre kerül, hogy a GYOD jelentős egészségi problémával érintett gyermekek otthoni gondozása miatt vehető igénybe, mert azonosan a súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj időtartamával, ennél az ellátásnál is kedvezmény alkalmazása történik a jogosultsági időnél. A negyven éven belül nem harminckét, hanem csak harminc év keresőtevékenység kell, és nem nyolc, hanem tíz év gyermeknevelési idő vehető figyelembe.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 21.

Kik vehetik igénybe az öregségi résznyugdíjat 2022-ben?

Gondolhatnánk azt, hogy a nyugdíjkorhatár betöltéséig az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges legalább húsz év szolgálati idő megszerzése nem okoz nehézséget, mégis előfordul, hogy ez nem sikerül. Ebben az esetben lehet megoldás az öregségi résznyugdíj igénybe vétele, ha legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik az érintett személy.