Hogy lehet dolgozni gyermeknevelési ellátások mellett?


A kisgyermek otthoni személyes gondozását többféle egészségbiztosítási, illetve családtámogatási ellátás teszi lehetővé a gyermek megszületésétől kezdve hosszú időn át, ikergyermekek esetén egészen a tankötelezettség eléréséig. Párhuzamosan keresőtevékenység is folytatható, meghatározott feltételek szerint.

A gyermek nevelési, gyermekgondozási ellátások köre

Gyermek gondozása, nevelése céljából a társadalombiztosítási ellátások keretében csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed), és örökbefogadói díj, a családtámogatási ellátások körében gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) és gyermeknevelési ellátás (gyet) vehető igénybe.

A beteg gyermekek otthoni gondozását segíti a gyermekek otthongondozási díja (gyod) szociális ellátásként.

1. Csecsemőgondozási díj

A gyermekszülésből való felépülés, és a csecsemő személyes gondozása érdekében az egészségbiztosítás a szülő nő részére 168 nap időtartamra csecsemőgondozási díj ellátást tesz igénybe vehetővé, ha rendelkezik az ellátásra való jogosultság feltételeivel.

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, és azonosan a szülési szabadság igénybevételeinek lehetőségével, már négy héttel (28 nappal) a szülés várható ideje előtt megkezdhető annak igénybevétele.

Koraszülött csecsemő esetén a csecsemőgondozási díj igénybevétele a gyermek koraszülött intézményből való elbocsátásakor is megkezdhető.

Előfordulhat, hogy a szülő anya helyett örökbefogadás esetén, vagy az anya betegsége esetleg halála, vagy szülői felügyeleti jogának megszüntetése miatt más személy gondozza a csecsemőt.

Így az örökbefogadó nő, a gyám, illetve az anya betegsége, halála, szülői felügyeleti jogának megszűnése esetén az apa, illetve az örökbefogadó apa is igénybe veheti az ellátást, ha az erre jogosító biztosítási feltételekkel rendelkezik.

Keresőtevékenység csecsemőgondozási díj mellett

Nem jár csecsemőgondozási díj, ha az érintett személy bármilyen jogviszonyban – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

Fontos ismerni azt a szabályt, hogy ha a keresőtevékenység a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdőnapját megelőzően folyt, és a díjazás ezt követően, a csecsemőgondozási díj időtartama alatt került kifizetésre, ez nem lesz akadálya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságnak.

2. Gyermekgondozási díj

A csecsemőgondozási díj idejének leteltét követően a biztosított szülő (tehát itt akár az apa, akár az anya) a gyermek kétéves koráig gyermekgondozási díjat vehet igénybe, ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik.

Ikergyermekek esetén az ellátás a gyermekek három éves koráig jár.

Diplomás gyed

A felsőfokú nappali tagozatos tanulmányokat folytató szülő nő különleges szabályok szerint jogosult lesz gyermekgondozási díjra a gyermek születésétől kezdve két éves koráig.

Megnyílik az ellátásra való jogosultság, ha a szülő nő legalább két aktív félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, a hallgatói jogviszony nappali tagozaton történő fennállása alatt, vagy annak szünetelését, megszűnését követő egy éven belül, vagy diplomás gyed alatt, vagy megszűnését követő egy éven belül szül, gyermekét saját háztartásában neveli, és a további jogosultsági feltételeknek is megfelel.

A hallgatói gyermekgondozási díj abból a szempontból is különleges, hogy az általános szabályoktól eltérően az apa csak meghatározott feltételek esetén veheti igénybe ezt az ellátást az anya helyett.

A vér szerinti apa erre az ellátásra csak akkor jogosult, ha a szülő anya meghal, vagy nem felel meg a gyermekgondozási díjra való jogosultság számára előírt feltételeinek.

Keresőtevékenység gyermekgondozási díj mellett

A gyermekgondozási ellátások folyósítása melletti munkavégzés a gyermek fél éves korától összeghatárra tekintet nélkül lehetséges a szülők számára.

Ugyanez a lehetőség a diplomás gyeden lévő anyát is megilleti a gyermek 169 napos korától.

A szülők helyett a gyedet igénybe vevő nagyszülő azonban nem folytathat keresőtevékenységet a nagyszülői gyed mellett, kivéve, ha a munkavégzés kizárólag otthonában történik.

3. Gyermekgondozást segítő ellátás

Gyermekgondozást segítő ellátásra a szülő, a gyám és meghatározott esetben a nagyszülő jogosult a gyermek három éves koráig, tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén tíz éves koráig.

Ikergyermekek esetén a jogosultság a tankötelessé válás évének végéig áll fenn. (Ha az ikrek nem egyszerre válnak tankötelessé, a legkésőbb azzá váló gyermek személyéhez kötődik a jogosultság.)

A nagyszülő akkor veheti igénybe a gyermekgondozást segítő ellátást, ha a gyermek az első életévét betöltötte, gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, és szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy lemondanak az ellátásról, hozzájárulnak annak a nagyszülő általi igénybevételéhez, és a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, ikergyermek, aki után gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

Keresőtevékenység gyermekgondozást segítő ellátás mellett

A gyermekgondozást segítő ellátás mellett a gyermek fél éves korától korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatnia az ellátást igénybevevő szülőnek. ( Ha a szülő nem jogosult csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, általában már a gyermek születésétől gyest vesz igénybe)

A nagyszülői gyesnél a nagyszülő a gyermek hároméves korától folytathat heti harminc órát meg nem haladó időtartamban keresőtevékenységet az ellátás mellett, illetve időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag otthonában történik.

4. Gyermeknevelési támogatás

A népszerű nevén főállású anyaságként ismert ellátás a több kisgyermekkel rendelkező szülő helyzetét segíti.

Ezért a főállású anyaság megnevezés nem is helytálló, de tény, hogy a gyakorlatban inkább az anyák maradnak otthon a kicsikkel, mint az apák.

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel, és a legfiatalabb gyermek három és nyolc éves kor közötti.

Keresőtevékenység gyermeknevelési támogatás mellett

Gyermeknevelési támogatás mellett, eltérően a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátás melletti igen széleskörű munkavégzési lehetőségtől, időbeli korlátozással lehet munkát végezni.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban végezhet, illetve időbeli korlátozás nélkül akkor, ha a munkavégzés kizárólag otthonában történik.

5. Gyermekek otthongondozási díja

Gyermekek otthongondozási díjára jogosult a vér szerinti, vagy örökbefogadó szülő, aki súlyos fogyatékosságból, vagy tartós betegségből eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekéről, vagy tartós betegségből gondoskodik.

Keresőtevékenység gyermekek otthongondozási díja mellett

A gyermekek otthongondozási díja mellett napi négy órás időtartamban lehet keresőtevékenységet folytatni, illetve időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés a szülő otthonában történik.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 24.

A tizenharmadik havi nyugdíjt tűzte a zászlóra Orbán Viktor

Harcolni kell azért, hogy gyorsabban megtörténjen a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállítása és a nyugdíjasok jövőre ne csak a második heti, hanem a harmadik, esetleg a negyedik heti többletet is megkaphassák – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

2021. szeptember 23.

Nyugdíj meghatározása és az egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozó (ideértve a kisiparosként, magánkereskedőként, kisipari, magánkereskedői igazolvány alapján főfoglalkozású vállalkozói tevékenységet folytató személyt is) biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott típusú és mértékű járulékot fizetett, bevallást eszközölt, egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Jogeset.

2021. szeptember 21.

Nyugdíj és a fizetés nélküli szabadság viszonya – jogeset

Fizetés nélküli szabadság esetén nem jár bér, előfordulási lehetőségeit az aktuálisan hatályban lévő Mt. szabályok határozzák meg. Van, amikor alanyi jogon jár a munkavállalónak, s van, amikor kérelmezni kell azt a munkáltatótól. Jogeset.