Így alakul az öregségi nyugdíj összege 2019-ben

Szerző: Molnárné dr. Balogh Márta
Dátum: 2019. január 24.
Címkék: ,
Rovat:
A nyugdíj összegének kiszámítása iránt minden évben nagy az érdeklődés. Nézzük meg, hogyan is történik 2019-ben!

Bár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (továbbiakban Kormány rendelet) számos részletes előírással határozza meg a nyugdíj számítás menetét, valamint a nyugdíj összegéhez figyelembe veendő jövedelmek, keresetek körét, a gyakorlatban mégis előfordulnak problémás esetek.

Nyugdíjhoz figyelembe veendő keresetek, jövedelmek

Az öregségi nyugdíjhoz a Tny. 22. § (1) bekezdése szerint az 1988. január
1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni.

Ez az időszak 2019. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már bő harmincegy évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba, tovább közeledünk az egész élet során szerzett jövedelmek figyelembe vétele, az ún. életnyugdíj eléréséhez.

Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel.

A Tny. 22.§ (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem.

Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni.

Ha ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.

Ha ilyen jövedelem sem áll rendelkezésre, a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre a minimálbér egy napra számított összegét kell figyelembe venni.

Ily módon történik a nyugdíjigénylő által ténylegesen elért, ennek hiányában a minimálbérrel pótolt jövedelmek összegyűjtése az ellátás kiszámításához.

A nyugdíjszámítás szakaszai

  1. Nettósítás

Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre a nyugdíj kiszámításánál..

A nettósítás  két szakaszban történik.

Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.

A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.

  1. Valorizálás

A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már bő három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2019-ben elért jövedelemmel.

A szükséges kiegyenlítést, szintrehozást az ún. valorizációval lehet elérni.

A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A szintrehozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra.

A szorzószámok meghatározása március hónapban történik, a 2019 márciusában megjelenő szorzók kormányrendeletben kerülnek majd kihirdetésre.

A 2019. január 1-től benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra, az ellátás végleges összege a valorizációs szorzók kihirdetését megvalósító jogszabály hatálybalépését követően kerül kiszámításra.

  1. Degresszió

Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.

Egy bizonyos összeghatár ( az ún. degressziós sávhatár) feletti jövedelmek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.

A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint , ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372.000 Ft-nál több,

  • a 372.001 – 421.000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,
  • a 421.001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.
  1. Szolgálati idő szerinti mérték

Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza.

A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.

Néhány kiemelés a táblázatból:

Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 %-a lesz az ellátás összege.

25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.

Fenti számítási folyamat végeredményeként megkapjuk az öregségi nyugdíj összegét.

A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározásának részletes szabályait a Tny. végrehajtására kiadott Kormányrendelet tartalmazza.


Kapcsolódó cikkek:


Csökkentek az adóbevételek Németországban
2019. augusztus 23.

Gyengélkedik a német gazdaság: a szövetségi pénzügyminisztérium csütörtöki adatai szerint az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékkal kevesebb adóbevétel keletkezett.

Mazars: jó hírek a reklámadóról
2019. augusztus 15.

A jogalkotó határozott időre felfüggesztette a reklámadó rendelkezéseinek alkalmazását – méghozzá év közben –, ugyanakkor magát a szabályrendszert érintetlenül hagyta. Mi áll ennek a hátterében, és hogyan hat mindez a reklámok megrendelőire?