Így alakul idén a gyermekek otthongondozási díja


A minimálbér-emelés nyomán emelkedik a GYOD is. A szociális ellátás mellett dolgozni is lehet, elmondjuk, hogyan.

A beteg, tartós ápolást igénylő hozzátartozó személyes ápolását vállaló személy a szociális ellátások körében ápolási díjra, vagy gyermekek otthongondozási díjára lehet jogosult.

A gyermekek otthongondozási díja csak gyermek után jár, függetlenül azonban annak életkorától, az ápolási díj ápolásra szoruló hozzátartozó (tehát gyermek, vagy más hozzátartozó) után.

Gyermekek otthongondozási díjára (GYOD-ra) jogosult az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki a súlyos fogyatékosságból, vagy tartós betegségből eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekéről gondoskodik.

A gyermek súlyos fogyatékosságából vagy tartós betegségéből eredő egészségi állapotát jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleményben állapítja meg.

A betegség akkor tekinthető tartósnak az ellátás szempontjából, ha a gyermek egészségi állapotára tekintettel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul.

Ha a szülő nem tudja ellátni a gondozást (például megromlott egészségi állapota miatt) a szülőn kívül más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó számára is megállapítható a GYOD, ha a szülő ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították.

A GYOD havonkénti összege 2020-ban 123.910 forint volt, 2021-ben már eléri a minimálbér nyolcvannyolc százalékát, azaz a 2021-es 167.400 forintos minimálbérre tekintettel a 147.312 forintot.

Az ellátás összegénél az a cél, hogy az évente fokozatosan emelkedve elérje majd a minimálbér teljes összegét, így segítve a súlyos egészségi állapotban lévő. önellátásra képtelen gyermeküket ápoló szülők helyzetét.

A havonkénti összeg másfélszerese illeti meg a szülőt, ha a szülő több olyan gyermekéről is gondoskodik, akik után egészségi állapotuk alapján GYOD megállapítható lenne.

A GYOD mellett napi négy órában lehet keresőtevékenységet folytatni, vagy időkorlát nélkül, ha a munkavégzés otthon történik.

A GYOD melletti munkavégzés esetén a gyermekek után az általános munkajogi kedvezmények illetik meg a szülőt. Igy például a gyermekek utáni pótszabadság, és többlet pótszabadságként, további két munkanap jár a gyermek fogyatékosságára tekintettel.

Megkönnyíti a GYOD melletti munkavégzést, hogy a munkavállaló kérésére részmunkaidőt kell engedélyezni a gyermek négy éves koráig, három vagy több gyermek esetén hat éves korig.

Ha a GYOD melletti munka három évesnél fiatalabb gyermek mellett történik, vagy a munkavállaló egyedül neveli tizenhat év alatti gyermekét, a kirendeléshez, (ideiglenesen más helységben végzett munkánál), a munkavállaló hozzájárulása kell.

A GYOD-ból nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezért nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent . Az ellátásban részesülő személy jogosult egészségügyi szolgáltatásra is.

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása megállapításához jogosultsági időnek számít a GYOD időtartama.

A negyven év jogosultsági időnél figyelembe vételre kerül, hogy a GYOD jelentős egészségi problémával érintett gyermekek otthoni gondozása miatt vehető igénybe, mert azonosan a súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj időtartamával, ennél az ellátásnál is kedvezmény alkalmazása történik a jogosultsági időnél. A negyven éven belül nem harminckét, hanem csak harminc év keresőtevékenység kell, és nem nyolc, hanem tíz év gyermeknevelési idő vehető figyelembe.



Kapcsolódó cikkek