Így változik idén a társadalombiztosítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagyobb mérvű változások várhatóak a 2015. évben a társadalombiztosítás szabályaiban. A cél, hogy növeljék a foglalkoztatói felelősséget és csak a benyújtott adatokból számítsák ki a társadalmobiztosítási ellátásokat.


Főbb változások

  • A pénzbeli ellátások számítása, a jövőben nem a cégek által nyilvántartott bérkartonok alapján történik, hanem a NAV felé benyújtott bevallások alapján (08/ M-es lap alapján). Így az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
  • Megváltozik a pénzbeli ellátások összegének kiszámításánál figyelembe vehető időszakok számítása.
  • Megszűnik a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem közötti különbségtétel.
  • A baleseti táppénz számítási módja is változik. 2014.12.31.-ig a balesetet megelőző hónap keresete volt a számítás alapja. 2015.január 1.-től a táppénzhez hasonló módon 180 jövedelemmel ellátott napok száma és keresete lesz a számítás alapja.

 

A cél, hogy növeljék a foglalkoztatói felelősséget és csak a benyújtott adatokból kerüljenek számításra az ellátások. Ugyanis a NAV felé benyújtásra kerülő adatok kerülnek az OEP számára is továbbításra, ezzel elkerülhetővé válik, hogy más adat szerepeljen a foglalkoztatónál és más az OEP-nél.

Több, a pénzbeli ellátások kiszámításának alapjául szolgáló fogalom kerül pontosításra, illetve megváltoztatásra. Ezek közé tartozik például az irányadó időszak és a számítási időszak fogalmának pontosabb meghatározása.

Irányadó időszak: a folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, mely nem lehet korábbi a jogosultságot megelőző év első napjánál.
Számítási időszak: az irányadó időszakon belül a 48.§ (1)-(4) meghatározott időszak naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelmet vallottak be.

A táppénz kiszámítására vonatkozó szabályok

A táppénz kiszámítása 1997. évi LXXXIII. törvény 48.§

  • Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a 48.§ A 1. bekezdése szerint folyamatos, azaz nincs 30 napnál hosszabb megszakítás, akkor a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani.
  • A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
  • Ha nincs az irányadó időszakban 180 napi jövedelem, de van a jogosultság kezdő napjától 180 napi TBJ 5.§ szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje és rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
  • Ha nincs az irányadó időszakban 180 napi jövedelem, de van a jogosultság kezdő napjától 180 napi TBJ 5.§ szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje és nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
  • Ha a jogosultság kezdő napjától nincs  180 napi TBJ 5.§ szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje, akkor a naptári napi alapját a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével (2015. évben 105 000 Ft) kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ebben az esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme.
  • Új a  kedvezményszabály is, miszerint ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csed-ben,(tgyás) vagy gyed – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződése szerinti jövedeleménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítás folyamatos.
  • Ezt a szabályt is csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdőnapján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
  • A táppénz számításánál a százalékok nem változnak, mint ahogy a Csed (tgyás) esetében sem. /70 %/

A GYED alapjának kiszámítására ugyanazon szabályokat kell alkalmazni, mint a táppénz számításánál.

A 2015. január 1-je előtt született gyermekek esetében a csed-et (thgyas) és a gyed-et továbbra is kétféleképpen kell kiszámolni. Ez azt jelenti, hogy a cseds-et a 2014-es és 2013. július 14-én hatályos szabályok szerint, míg a gyed-et a 2015-ös és a 2013. július 14-én hatályos szabályok szerint. A kedvezőbbet kell folyósítani.

Fontos még megemlíteni az önrevíziós hatásokat, mivel az ellátások kiszámítása a NAV felé benyújtott adatok alapján kerül számításra. Így ha azokba az ellátásra való jogosultságot megelőző egy éven belül utólag jövedelemadatok módosításra kerülnek, akkor a módosított jövedelemadatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni, a beadást követő 30 napon belül.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

Ha a módosítás miatt magasabb lesz az összeg, akkor a különbözetet ki kell utalni, ha az meghaladja az 1.000 Ft-ot. Ha a módosítás miatt alacsonyabb összegben kerül megállapításra az ellátás, akkor a különbözetet a biztosított köteles visszafizetni a felróhatóságra tekintet nélkül. Nincs kamat, azonban mostantól bármelyik ellátásból vissza lehet tartani.

Továbbra sem változik az a szabály, miszerint a CSED (tgyás) mellett nem végezhető semmilyen keresőtevékenység. Nem jár a gyed, ha a jogosult a gyermek egy éves kora előtt keresőtevékenységet folytat. A táppénz maximum a minimálbér változása miatt 2015 január 1-jétől bruttó 7 000 Ft/nap.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 25.

Így lehet öregségi nyugdíjba vonulni

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíjkorhatárt, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj-igénylés mellett.

2024. március 21.

 Egyre nagyobb az adatvezérelt döntések jelentősége az egészségügyben

A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság idén már 22. alkalommal szervezi meg az Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferenciát. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligenciára (MI), az egészségügy informatikai és kiberbiztonsági kihívásaira fókuszál – olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.

2024. március 20.

Rétvári Bence: folytatódik az újszülöttek SMA-szűrése

Tizennégy hónapos tesztidőszak után folytatódik az újszülöttek és csecsemők SMA-szűrése, a költségvetés e célra idén 450 millió forintot biztosít – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkár szerdán a Bethesda Gyermekkórházban.