Így változik idén a társadalombiztosítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagyobb mérvű változások várhatóak a 2015. évben a társadalombiztosítás szabályaiban. A cél, hogy növeljék a foglalkoztatói felelősséget és csak a benyújtott adatokból számítsák ki a társadalmobiztosítási ellátásokat.


Főbb változások

  • A pénzbeli ellátások számítása, a jövőben nem a cégek által nyilvántartott bérkartonok alapján történik, hanem a NAV felé benyújtott bevallások alapján (08/ M-es lap alapján). Így az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
  • Megváltozik a pénzbeli ellátások összegének kiszámításánál figyelembe vehető időszakok számítása.
  • Megszűnik a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem közötti különbségtétel.
  • A baleseti táppénz számítási módja is változik. 2014.12.31.-ig a balesetet megelőző hónap keresete volt a számítás alapja. 2015.január 1.-től a táppénzhez hasonló módon 180 jövedelemmel ellátott napok száma és keresete lesz a számítás alapja.

 

A cél, hogy növeljék a foglalkoztatói felelősséget és csak a benyújtott adatokból kerüljenek számításra az ellátások. Ugyanis a NAV felé benyújtásra kerülő adatok kerülnek az OEP számára is továbbításra, ezzel elkerülhetővé válik, hogy más adat szerepeljen a foglalkoztatónál és más az OEP-nél.

Több, a pénzbeli ellátások kiszámításának alapjául szolgáló fogalom kerül pontosításra, illetve megváltoztatásra. Ezek közé tartozik például az irányadó időszak és a számítási időszak fogalmának pontosabb meghatározása.

Irányadó időszak: a folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, mely nem lehet korábbi a jogosultságot megelőző év első napjánál.
Számítási időszak: az irányadó időszakon belül a 48.§ (1)-(4) meghatározott időszak naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelmet vallottak be.

A táppénz kiszámítására vonatkozó szabályok

A táppénz kiszámítása 1997. évi LXXXIII. törvény 48.§

  • Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a 48.§ A 1. bekezdése szerint folyamatos, azaz nincs 30 napnál hosszabb megszakítás, akkor a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani.
  • A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
  • Ha nincs az irányadó időszakban 180 napi jövedelem, de van a jogosultság kezdő napjától 180 napi TBJ 5.§ szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje és rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
  • Ha nincs az irányadó időszakban 180 napi jövedelem, de van a jogosultság kezdő napjától 180 napi TBJ 5.§ szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje és nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
  • Ha a jogosultság kezdő napjától nincs  180 napi TBJ 5.§ szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje, akkor a naptári napi alapját a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével (2015. évben 105 000 Ft) kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ebben az esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme.
  • Új a  kedvezményszabály is, miszerint ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csed-ben,(tgyás) vagy gyed – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződése szerinti jövedeleménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítás folyamatos.
  • Ezt a szabályt is csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdőnapján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
  • A táppénz számításánál a százalékok nem változnak, mint ahogy a Csed (tgyás) esetében sem. /70 %/

A GYED alapjának kiszámítására ugyanazon szabályokat kell alkalmazni, mint a táppénz számításánál.

A 2015. január 1-je előtt született gyermekek esetében a csed-et (thgyas) és a gyed-et továbbra is kétféleképpen kell kiszámolni. Ez azt jelenti, hogy a cseds-et a 2014-es és 2013. július 14-én hatályos szabályok szerint, míg a gyed-et a 2015-ös és a 2013. július 14-én hatályos szabályok szerint. A kedvezőbbet kell folyósítani.

Fontos még megemlíteni az önrevíziós hatásokat, mivel az ellátások kiszámítása a NAV felé benyújtott adatok alapján kerül számításra. Így ha azokba az ellátásra való jogosultságot megelőző egy éven belül utólag jövedelemadatok módosításra kerülnek, akkor a módosított jövedelemadatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni, a beadást követő 30 napon belül.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

Ha a módosítás miatt magasabb lesz az összeg, akkor a különbözetet ki kell utalni, ha az meghaladja az 1.000 Ft-ot. Ha a módosítás miatt alacsonyabb összegben kerül megállapításra az ellátás, akkor a különbözetet a biztosított köteles visszafizetni a felróhatóságra tekintet nélkül. Nincs kamat, azonban mostantól bármelyik ellátásból vissza lehet tartani.

Továbbra sem változik az a szabály, miszerint a CSED (tgyás) mellett nem végezhető semmilyen keresőtevékenység. Nem jár a gyed, ha a jogosult a gyermek egy éves kora előtt keresőtevékenységet folytat. A táppénz maximum a minimálbér változása miatt 2015 január 1-jétől bruttó 7 000 Ft/nap.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 14.

Hasznos tudnivalók a rokkantsági járadékról

Több hasonló elnevezésű, így könnyen összetéveszthető pénzbeli ellátással is találkozhatunk: közülük kevésbé ismert, de igen fontos ellátás a rokkantsági járadék, amely különbözik a hasonló nevű rokkantsági ellátástól.

2022. január 13.

Szolgálati idő és túlfizetés – jogeset

Az egyéni vállalkozó biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott bevallást eszközölt, abban megjelölt és adott év hatályos jogszabályai alapján meghatározott mértékű járulékot fizetett, valamint egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Járulék bevallás nélkül a befizetések jogcím nélküliek, túlfizetésről, hiányról csak bevallás ismeretében lehet beszélni, és a befizetést is csak bevallás megléte esetén lehet járuléknak tekinteni. Sok esetben azonban egy-egy feltétel hiányzik, melyek együttes teljesítéséről a nyugdíjat igénylők sokszor nem is tudnak. Jogeset.