Főállású vállalkozók minimális járulékkötelezettsége 2015-ben

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2015. január 28.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A minimális járulékkötelezettség azt jelenti a vállalkozók esetében, hogy ennyit mindenképpen be kell fizetni a kincstárnak még akkor is, ha ténylegesen nem vesznek fel jövedelmet. Ez utóbbinak lehet például oka az, hogy nincs elég bevétel, mely a jövedelmet és a járulékait fedezné. A minimális járulékkötelezettséget példákkal szemléltetjük.


Nincs minimális járulékkötelezettsége annak a vállalkozónak, aki más helyen, például munkaviszonyban, vagy másik vállalkozásnál biztosított, és ott fizetik utána a közterheket.

A saját jogú nyugdíjasra sem vonatkozik a minimális járulék fizetésének kötelezettsége.

A továbbiakban alapvetően a járulékminimum fizetésére kötelezettekkel foglalkozom.

A járulékminimum nagysága annak alapjától függ. A Tbj. törvény (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény) a legkisebb munkabért emeli meg a járulékok alapjának meghatározásához.

Abban az esetben, ha

  • a vállalkozó személyesen közreműködik a vállalkozás tevékenységében,

  • illetve egyéni vállalkozó

és a vállalkozás főtevékenysége középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot kell tekinteni a járulékalap meghatározásának kiindulási pontjaként.

Annál a társas vállalkozónál, aki csak ügyvezetői feladatokat lát el és azt nem munkaviszonyban teszi, a minimálbér a kiindulási alap a minimumjárulék alapjának megállapításánál.

A Magyar Közlöny 185. számában megjelent, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai szerint kell kezdenünk a járulékalap kiszámítását.

Az ebben foglalt rendelkezés értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 105 000 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 122 000 forint.

Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig tart.

A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,

b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is. 

További információ és megrendelés >>

A Tbj. 4.§-ának s) pontja külön fogalmat határoz meg a vállalkozók minimálbérére. Eszerint Minimálbér: a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Ők a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő vállalkozók, akiknek a tevékenysége döntő többségükben középfokú végzettséget igényel. Ez független attól, hogy rendelkeznek-e ilyen végzettséggel.

Nagyon ritka eset, hogy a vállalkozásban végzett munka ne igényelne legalább középfokú képzettséget. Ilyenkor, valamint az ügyvezetőként biztosított társas vállalkozónál a minimum-járulékot a minimálbér alapján kell meghatározni.

A minimumjárulékok alapja személyes közreműködés esetén, illetve egyéni vállalkozónál:

  • nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum,

  • mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum másfélszerese,

  • a szociális hozzájárulási adó alapja a garantált bérminimum 112,5%-a.

Például 2015. január 1-től a természetbeni- és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerő-piaci járulék alapja: 122.000 * 1,5 = 183.000 Ft/hó.

Nézzük ezt egy táblázatban, külön az egyéb jogviszonyos ügyvezetőkre (minimálbér), és a személyesen közreműködő vállalkozókra!

sorszám megnevezés

csak ügyvezető

(minimálbér)

szem.közreműködő

(garantált bérmin.)

1.

nem számfejtett

bruttó

105.000

122.000

2. nyugdíjjárulék alapja

105.000

122.000

3. nyugdíjjárulék 10 százalék 10.500 12.200
4.

egészségbiztosítási

járulékok (3 db)

alapja (1.sor*1,5)

157.500

183.000

5.

egészségbiztosítási

járulékok 8,5%

13.388 15.555
6.

szociális hozzájárulási

adó alapja 1.sor*1,125

118.125

137.250

7.

szociális hozzájárulási

adó 27%

31.894

37.058

8.

összes közteher 2015.

minimuma (3+5+7)

55.782

64.813

 

bázisévi 2014.

53.922

62.688

Megjegyzések:

– 2015-ben havonta mintegy 2.000 forinttal többet kell befizetniük havonta az egyéni- és társas vállalkozóknak minimum-járulékként. Így jövedelmük (nettó kifizetés) nincs a vállalkozásból, bár főfoglalkozásúak.

– A vállalkozásnak ki kell termelnie ennek a kerekítve havi 56-65 ezer forintos kiadásnak a fedezetét is, amelyből a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulékokat a vállalkozóval szembeni követelésként kell nyilvántartani.

EKAER lépésről lépésre – Összefoglaló e-könyv

Érintett vagyok-e az EKAER bejelentésben?
Hogyan regisztrálhatok?
Milyen módon tudom megtenni a bejelentést?
Megteheti a bejelentést helyettem a fuvarozó?
Mi az a kockázati biztosíték?
Milyen mértékűek a büntetések?

További információ és megrendelés >>


Kapcsolódó cikkek:


Így számítják idén a nyugdíjakat
2020. március 23.

A nyugdíjszámítás folyamatában évről-évre változik az ún. valorizációs szorzószám, amely szintre hozza a nyugdíjazást megelőző évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemmel. Az erről szóló kormányrendelet jelent most meg.

2020. július 1-től hatályba lépő új tb szabályok – II. rész
2020. március 17.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével módosul néhány fontos szabály, ami többek közt érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a feladatukat megbízási jogviszony keretében ellátó személyeket is. Ebben a cikkben áttekintjük a munkavállalók járulékfizetését, a saját jogú nyugdíjasok munkavégzését, és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést érintő változásokat.

2020. július 1-től hatályba lépő új tb-szabályok – I. rész
2020. március 11.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével módosul néhány fontos szabály, ami többek közt érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a feladatukat megbízási jogviszony keretében ellátó személyeket is. Ebben a cikkben bemutatjuk az újonnan bevezetésre kerülő egykulcsos járulékot, továbbá a meghatározott járulékalapot egyéni vállalkozók, és társas vállalkozók tekintetében.

Nők negyven nyugdíj és az özvegyi nyugdíj
2020. március 10.

Sokan gondolják úgy, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj leteltét követően özvegyi nyugdíjat kaphat az özvegy, ha öregségi nyugdíjas. Ez a gondolat bizonyos esetben igaz lehet, más esetben azonban nem, mert a megfogalmazás nem pontos.