Kaphat-e végkielégítést a nyugdíjas dolgozó?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mi szükséges az öregségi nyugdíj megállapításához és milyen biztosítási jogviszony mellett nincs akadálya a nyugdíj folyósításának? Mikor minősül nyugdíjasnak egy munkavállaló? Hogyan mondhat fel a munkáltató a nyugdíjkorhatárt elért dolgozójának és kaphat-e végkielégítést a nyugdíjas?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint az öregségi nyugdíj: meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése után járó nyugellátás.

Az életkor és a szolgálati idő követelmény teljesítése mellett az öregségi nyugdíj megállapításának további feltétele a biztosítási jogviszony hiánya, azaz legáltalánosabb esetben a munkaviszony megszüntetése.

Már itt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a munkaviszony és a többi munkavégzéssel kapcsolatos jogviszony (pl. közszolgálatban való foglalkoztatás) csak legáltalánosabb esete a biztosítási jogviszonynak, de léteznek további biztosítási jogviszonyok is a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja szerint például biztosítási jogviszony a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység is, ha a tevékenységből származó, tárgyhavi jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét.

Sokan elfelejtkeznek arról, hogy az öregségi nyugdíj megállapításához nemcsak munkaviszonyuk, hanem megbízási jogviszonyuk, esetleg jogviszonyaik megszüntetése is szükséges.

A biztosítási jogviszonyok közül egyedül a tanuló-szerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló jogviszonya és az álláskeresési támogatásban részesülő személy jogviszonya nem akadálya az öregségi nyugdíj megállapításának.

Az első eset életkora miatt nem találkozik az öregségi nyugdíj kérdésével. A második esetnél azonban fel kell hívni a figyelmet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 69. § (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint ha a saját jogú nyugellátást igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, a saját jogú ellátást legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Fentieket azzal kell kiegészíteni, hogy nemcsak a magyarországi, hanem a külföldön (EGT államban, kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményes államban) fennálló jogviszony, illetve folyósított munkanélküli ellátás is akadálya az öregségi nyugdíjnak.

A nyugdíj megállapítás feltételeinek elemzése azért szükséges, mert a munkáltató minden egyes nyugdíjba készülő munkavállalójánál találkozik azzal az esettel, hogy a munkaviszonyt meg kell szüntetni.

Előfordulnak olyan esetek is, amikor a munkáltató szándéka, igénye is az, hogy a munkaviszonyt megszüntethesse. Mindkét esethez kapcsolódik a munkavállaló életkora, és így nyugdíjkorhatára is.

Ha a munkavállaló a nyugdíjkorhatárt betöltötte (már ettől a naptól) nyugdíjasnak minősül, munkaviszonya megszüntethető közös megegyezéssel, munkáltatói felmondással és végső esetben munkavállalói felmondással is.

Ez utóbbit azért tekinthetjük végső esetnek, mert az esetek legnagyobb részében létrejön a konszenzus a felek között a munkaviszony megszüntetésének módjáról, ritkán fordul elő, hogy a munkáltató nem közreműködő ebben a kérdésben, és így az egyetlen megoldás a munkavállaló felmondása.

Ha munkavállaló elérte nyugdíjkorhatárát, a munkáltatói felmondás indokolás nélkül felmondási idővel történik, melynek felére kötelező a munkavállaló felmentése a munkavégzés alól távolléti díj fizetésével. Végkielégítés kifizetése azonban nem történik.

Ha a felmondást a nyugdíjkorhatár betöltésekor közli a munkáltató, már alkalmazhatja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 77. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakat, mely szerint, ha a felmondás közlésekor nyugdíjasnak minősül a munkavállaló (azaz betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel) nem jár a végkielégítés.

Ha a munkaviszony megszüntetésére közös megegyezéssel kerül sor, a közös megegyezés tartalmát, feltételeit ez esetben is a felek határozzák meg.

Fentiektől lényegesen eltérő helyzetben vannak a felek akkor, ha időben előkészülve a munkavállaló nyugdíjba vonulására a nyugdíjkorhatár elérése előtt történik meg az intézkedés arra nézve, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése napján az öregségi nyugdíj igénybevehető legyen, azaz a munkaviszony ekkor már ne álljon fenn.

Ez esetben is a közös megegyezés, a munkáltatói felmondás és a munkavállalói felmondás áll megoldásul rendelkezésre. A közös megegyezés és a munkavállalói felmondás nem igényel külön magyarázatot, az általános szabályok alkalmazandók.

Mérlegképes Kreditkártya
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

A munkáltatói felmondásnál azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66. § (4) és (5) bekezdésére figyelemmel kell lenni.

A szabályok szerint a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló magatartása azonnali hatályú felmondásra adna alapot.

A munkavállaló képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő felmondásra pedig csak akkor van lehetőség, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy ide történő áthelyezéséhez a munkavállaló nem járul hozzá.

A munkáltatói felmondásnál alkalmazni kell az emelt összegű végkielégítésre vonatkozó szabályt is, azaz a munkáltatónál fennálló munkaviszony hosszának függvényében 1-3 hónap távolléti díjnak megfelelő, a végkielégítésen felül járó további végkielégítés fizetés szabályát is.

Ha a munkavállalónk határozott időtartamú munkaviszony fennállása alatt töltené be a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjat kívánna igénybe venni ettől a naptól, munkaviszonya közös megegyezéssel, és a határozott időtartamú munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint szüntethető meg a munka törvénykönyvéről szól 2012. évi I. törvény 66. § (8) bekezdése (munkáltatói felmondás) és a 67.§ (2) bekezdése (munkavállalói felmondás) rendelkezései szerint.

A nők negyven év jogosultsági idővel életkorra tekintet nélkül történő kedvezményes nyugellátását igénybe vevő munkavállalónak is meg kell szüntetnie munkaviszonyát (biztosítási jogviszonyát) a nyugellátás igénybevételéhez, itt azonban figyelni kell arra, hogy az érintett személy a nyugdíjkorhatárnál általában jelentősen fiatalabb, előfordulhat, hogy öt éven belül éri el a nyugdíjkorhatárt – ekkor „védett korban” van, vagy még később, ekkor az általános szabályok vonatkoznak rá.

Rodin munkaügyi rendezvények
2013.04.16. – Outplacement, self management 2013.04.18. – Bérmozaik 2013 2013.04.25. – Munkaviszony létesítése, és a bővülő atipikus foglalkoztatási formák 2013.05.14. – Munkajog bérszámfejtőknek: a munka díjazása – a távolléti díj új szabályai 2013.05.23. –A munkaidő és pihenőidő új szabályai – szabadság kiadása elszámolása a gyakorlatban

 

---