Kell-e járulékot fizetni a rokkantsági járadék melletti munkavégzésnél?

Szerző: Molnárné dr. Balogh Márta
Dátum: 2019. április 30.
Címkék: , ,
Rovat:
Mit is jelent a rokkantsági járadék – e kérdést járjuk körbe a cikkünkben, majd a címbeli kérdésre is választ adunk.

A jelentős mértékű egészségromlás miatt igénybe vehető pénzbeli ellátások az egészségromlás mértéke függvényében különbözőek lehetnek.

A szóba jöhető ellátások közül közismert a megváltozott munkaképességű személyek részére nyújtható rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás, az üzemi baleseti eredetű középsúlyos egészségkárosodás miatt igénybe vehető baleseti járadék.

Ezen a területen találkozunk egy olyan speciális helyzettel is, amikor igen nagymértékű az egészségromlás, és az olyan korai életkorban keletkezett, hogy a társadalombiztosítási ellátásokhoz szükséges minimális mértékű biztosítási, szolgálati idő sem kerülhetett megszerzésre.

Erre a problémára nyújt megoldást a rokkantsági járadék.

A rokkantsági járadék olyan fiataloknak ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét.

Az ellátásról a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII.27.) MT. rendelet szabályainak ismerete adhat felvilágosítást..

Rokkantsági járadékra az jogosult, akinek huszonötödik életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül.

2016 előtt a jogszabályban az egészségi állapottal kapcsolatos meghatározás a következőképpen szerepelt: rokkantsági járadékra az jogosult, aki huszonötödik életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80 %-os, vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett.

E rendelkezés helyébe lépett az új szabály, legalább 70 %-os mértékű egészségkárosodást, mint jogosultsági feltételt meghatározva.

Ezzel összhangba került a rokkantsági járadékra alapot adó egészségi állapot meghatározása más, szintén a legsúlyosabb, 70 %-os egészségromláshoz kötődő ellátások jogosultsági feltételeivel.

További változás volt az ellátással kapcsolatban az ún. együttfolyósítási tilalom kibővülése, azaz olyan más ellátások meghatározása, melyek folyósítása egyidejűleg kizárja a rokkantsági járadék folyósítását.

2016 előtt a nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapítása esetén volt kizárt a rokkantsági járadék egyidejű megállapítása.

2016-tól ez a kör bővült a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyekkel, akik szintén nem kaphatnak rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mellett egyidejűleg rokkantsági járadékot is.

A módosítással hozzáigazításra került a kettős ellátás tilalma az időközben történt változásokhoz. Így most a korábban a nyugellátási fogalomba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, mint kizáró ellátás helyébe lépett a megváltozott munkaképességű személyek már nem nyugdíjnak minősülő ellátó csomagja.

Ez a szabály azonban természetesen csak a jövőre nézve képezhet kizáró okot, ahogy azt a 83/1987. (XII.27.) MT. rendelet új 6. § (2) bekezdése tartalmazza is.

Új rendelkezés lépett annak az előírásnak helyébe is, amely 2016. előtt a térítés nélküli intézményben elhelyezett rokkantsági járadékos személy részére kizárta az ellátás megállapítását, illetve folyósítását. Ma már ez az elhelyezés nem akadálya a járadéknak.

Évente emelkedik a rokkantsági járadék összege, a 2019. évi  összeg 37. 350 forint havonta.

A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani.

Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, az igény – azonosan a nyugellátási igényekkel – hat hónapra visszamenőleg is érvényesíthető.

A rokkantsági járadék megállapításának továbbra sem előfeltétele szolgálati idő megléte.

Ezzel a rendelkezéssel válik lehetővé ellátás megállapítása azon fiatalok számára, akik egészségi állapotuk miatt az esetek túlnyomó részében nem tudnak munkát vállalni, és így szolgálati időt szerezni.

A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő/meghatalmazottja vagy törvényes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjmegállapító szervnél.

Az ellátást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

Abban az esetben, ha a rokkantsági járadékot igénylő személyt nagykorúsága elérésekor egészségi állapota (szellemi képességei) miatt gondnokság alá kell helyezni, előbb a gondokság alá helyezési eljárást kell lefolytatni, hogy gondnoka nyújthassa be, mint törvényes képviselő a járadék iránti igényt.

A rokkantsági járadékban részesülő személy alanyi jogon jogosult közgyógyellátásra.

Jogosultak nevezettek utazási kedvezményre is a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007 (IV. 25) Korm. rendelet szerint.

A rokkantsági járadék mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, ennek egyedül az egészségi állapot szabhat korlátot.

A jövedelem után meg kell fizetni az egyéni társadalombiztosítási járulékokat. Ebben a helyzetben nem hozott változást a 2019. január 1-jétől hatályba lépett, a nyugdíjas munkavállalót érintő járulékmentességi kedvezmény sem, mert a rokkantsági járadékban részesülő személy nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, mivel ez az ellátás nem nyugellátás.


Kapcsolódó cikkek:


Rokkantsági járadék elméletben és gyakorlatban
2019. február 26.

Megállapítható, hogy 1988. I. 1-től 2016. I. 1-ig jelentős módosítás a rokkantsági járadék feltételrendszerében, megállapításban és folyósításban nem volt, a változtatások követték a szervezeti, illetve a szakértői rendszer változásait.