Kétszázezer megváltozott munkaképességű ember veszíti el az utazási kedvezményt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A héten megjelent kormányrendelet kétszázezer korábbi rokkantsági nyugdíjast és rendszeres szociális járadékost foszt meg az utazási kedvezménytől. Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke szerint ennek súlyos következményei lehetnek: tovább fokozódik az elszegényedés, az érintettek az alacsony összegű rokkantsági és rehabilitációs ellátásokból nem, vagy alig fogják tudni fedezni az orvoshoz járás és az álláskeresés utazási költségeit. Ez utóbbi jelentősen rontja a kormány által célul kitűzött foglalkoztatási rehabilitáció sikerességének esélyét is.


Az idei évtől a kormány megszüntette a rokkantsági nyugdíjrendszert, az egészségkárosodottak már nem nyugdíjat, hanem táppénzszerű ellátást kapnak, ezzel elveszítették a nyugdíjasoknak járó utazási kedvezményeket is. A kormány nemrég felülvizsgálta az utazási kedvezményezettek körét, az erről szóló rendelet a héten jelent meg.

E szerint a legnagyobb mértékben egészségkárosodásott, korábbi I-es és II-es csoportos rokkantsági nyugdíjasok továbbra is kedvezményesen utazhatnak, igaz, az ebbe a körbe tartozók jelentős részének a fogyatékossági támogatás révén amúgy is jár utazási kedvezmény. A MEOSZ üdvözli a döntés azon részét, hogy kedvezményes utazásra lesznek jogosultak az 57. életévüket betöltött, korábbi, III-as csoportos rokkantsági nyugdíjasok és azok, akik rendszeres szociális járadékban részesültek.

A szervezet nem ért egyet azonban azzal, hogy több mint kétszázezren elveszítik az utazási kedvezményt: ide tartoznak az 57. életévüket be nem töltött, korábbi, III-as csoportos rokkantsági nyugdíjasok és a rendszeres szociális, illetve átmeneti járadékban részesülők. Akiket rehabilitációra alkalmasnak tartanak az orvosbizottságok, azoknak állást kell majd keresniük. A rehabilitációs járadék átlagos összege korábban 70 ezer forint volt, a helyébe lépő rehabilitációs ellátás összege azonban 28 és 57 ezer forint közé csökken. Ebből az alacsony jövedelemből az érintettek nehezen, vagy egyáltalán nem fogják tudni fedezni az álláskereséssel és a rehabilitációjukkal kapcsolatos költségeket, így a döntés akadályozza a sikeres foglalkoztatási rehabilitációt. Az újonnan megállapított rokkantsági ellátások mértéke szintén jelentősen csökken a korábbi rokkantsági nyugdíjakhoz képest, így ebben a körben is komoly nehézséget fog okozni az utazási kedvezmények megvonása, sokan az orvoshoz való eljutást sem fogják tudni kifizetni.

A MEOSZ korábban jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a rokkantsági nyugdíjrendszer megszüntetését, és tiltakozását fejezte ki amiatt is, hogy az érintettek a rokkantsági nyugdíj elvesztésével számos korábbi, nyugdíjhoz kötött kedvezménytől is elesnek. Az intézkedések a MEOSZ szerint ellentétesek az Alaptörvénnyel, sértik az érintettek szociális biztonsághoz való jogát és a szerzett jogok védelmét, ezért a szervezet az Alapvető Jogok Biztosához és az Alkotmánybírósághoz fordult, és az Emberi Jogok Európai Bíróságához is beadványt nyújt be.

(forrás: MTI OS)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

Így is lehet szolgálati időt szerezni

A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Jó tudni, hogy szolgálati időt megállapodással is lehet szerezni.

2024. április 22.

Különleges szabályok a baleseti járadéknál

Nem ritka, hogy üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz időszakának leteltekor tartós, esetleg maradandó egészségromlás marad vissza. Ha ez az állapot középsúlyosságúnak minősül, a baleseti ellátórendszer keretében baleseti járadék vehető igénybe.